Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

szági eseményekről tudósít, 1526 után egyre nagyobb teret kapnak az erdélyi történések.

22 Az egri ostrom az Annales Hungarici et Transsilvanici с. részben olvasható, amely a 990 és 1586 közötti időszak eseményeiről szól. A krónikának ez a része Simon Massa (1536-1605) brassói evangélikus lelkész munkája. Massa a következőket írja Egerről: „Agria, Hungáriáé arx, quamvis graviter obsessa et oppugnata a Turcis, tarnen Hungarorum fortitudine, et virtute Stephani Dobó Praefecti conservatur. "

23 О is csak röviden ír az eseményről, kiemelve a magyarok és Dobó vitézségét. Érdekes módon а С FLO is 155 I-nél említi az ostromot. A kortárs erdélyi szász szerzők alkotásai közül a legkiemelkedőbb Christian Schesaeus (|1585) medgyesi lelkész Ruinae Pannonicae libri duodecim с hexameterekben írt müve, amely Szapolyai János halálától János Zsigmond haláláig tárgyalja Magyarország és Erdély sorsát 12 énekben. Schesaeus műve - Tinódi históriás énekeihez hasonlóan - egyfajta átmenet a történeti irodalom és a szépirodalom között, Varjas Béla szavait idézve: Schesaeus „inkább csak krónikát s nem eposzt írt".

24 Számunkra a mű negyedik éneke (De rebus ad Agriam gestis. Anno 1552) fontos, mert ebben énekli meg Eger 1552-es ostromát.

25 Schesaeus eposz-kísérletének fő forrása Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról való ének és Egri históriának summája с két éneke volt, bár Csiffáry Gergely szerint felhasználta az Eger vár viadaljáról való ének Zsámboky János által készített latin fordítását is, illetve Csabai Mátyás Encomium arcis Agriae mirabiliter ac vére divinitus servantae anno Domini MDLII. (Wittenberg 1556) c. énekét is.

26 „Schesaeus kései humanista szellemű feldolgozása [...] a latinul olvasó értelmiségi elit olvasmánya volt, jelentősége éppen abban áll, hogy az egri várvédelem történetét eposzi magaslatok felé mozdította el. "

27 Schesaeus kétszeresen is kivétel a magyarországi német szerzők között: jelenlegi tudomásunk szerint ő az egyetlen, aki önálló művet szentelt Eger vár védelmének és ő az egyetlen, aki Tinódi énekeit használta forrásként.

28 A Ruina Pannonica-n kívül van még egy Schesaeusnak tulajdonított krónika is, amely beszámol az ostromról. A Compendium históriáé rerum Ungaricarum 22 SZEGEDI Edit 2002. 219. 23 Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum. Pars I. Complectens annales ann. 990-1630. Coronae. 1847. 58. 24 KLANICZAY Tibor 1964. 308. 25 CSONKA Franciscus 1979. 170-186. 26 CSIFFÁRY Gergely 1983. 158-160. 27 BITSKEY István 2002. 193. 28 Már Bitay Ilona rámutatott arra, hogy Schesaeus magyar vonatkozású írásait, keletkezésüket részben megmagyarázzák a fontos magyar személyekhez fűződő kapcsolatai. Tudjuk például, hogy Schesaeus szoros kapcsolatban állt a történetíró Forgách Ferenccel (1535-1577), aki Tinódi nyomán krónikájában maga is elbeszéli az egri ostromot. Vö.: BITAY Ilona 1979. 70. 265