Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

interprète Teucrio Annaeo Privato C. ex Germanico in Latinum a római kortól kezdve meséli el Pannónia (azaz egész Magyarország) történetét 1587-ig. 29 Nevek említése nélkül viszonylag részletesen ír Egerről: „Turca etiam capit Dregelt, Gyarmath, Zetschin, Pallatium et oppida quaedam adiacentia. Obsidet insuper Agriam copiis suis omnium in unum collectis, verum qui in urbe erant, unanimiter contra hostem conspirabant, fidemque suam subscriptione e proprio sanguine factam invicem astrinxerant. Turcicus itaque exercitus pudore confusus obsid­ionem solvit, duodecies mille globis in urbem per magna tormenta displosis, qui numerus collectis globis istis demonstrari potuit. Ceciderunt autem omnino tre­centi ex nostris. " 30 Közvetlenül ez után Eger város leírása következik. Minthogy azonban Schesaeus szerzősége bizonytalan, e krónika csak feltételesen sorolható az erdélyi szász művek közé. Egerre a 16. században mint egész Felső-Magyarország védőbástyájára (propugnaculum superioris Hungáriáé) tekintettek. Ha Egert a törökök elfoglalták volna, megnyílt volna az út észak felé, többek között a szepességi német városok felé is. 31 Érthető tehát, hogy a kortárs szepességi németek - így krónikásaik is ­nagyobb figyelmet fordítottak az Egerből érkező hírekre. A kortárs krónikások között Dániel Türk (fi 570 k.) Diariuma az, amelyik szá­munkra a legérdekesebb feljegyzéseket tartalmazza. Türk lőcsei jegyző, tanácsos és bíró, az első lőcsei protestánsok egyike volt. 1548-tól 1559-ig terjedő történelmi naplója nyomtatásban nem jelent meg, kéziratát és ennek későbbi másolatát az OSZK őrzi. 32 Voltaképpen ez is évkönyv, amely az eseményekkel egyidőben készí­tett feljegyzéseket tartalmaz, belső összefüggés nélküli előadásban. Főleg hivatalos tevékenységének eseményeit vetette papírra, az országos politika csak annyiban ér­dekelte, amennyiben az hatással volt Lőcse életére. Élénken figyelte ő is a török el­lenes harcokat. 33 Az országos politika iránti érdeklődését magyarázza az is, hogy ­mivel tudott magyarul - az 1550-es években több országgyűlésen ő képviselte Lő­cse városát. 34 1552. szeptember 5-nél, tehát még az ostrom előtt, a következő be­jegyzés olvasható: „In vineas ordinati ad Lißka ad vindemiandum Dominus Blasius Holth et Johannes Hay п. Eodemque die Ulis dati fi. 100 albae monetae Cremniciensis etfl. 5 Polonicatis monetae. Ex ea forte pecunia dabunt Cassoviae fl. 40 ad peditum stipendia, qui Agriae detenu sunt ex Civitatum Liberarum stipen­29 A szerzőségről Id. CSONKA Franciscus 1979. 29-31. 30 Uo. 465. 31 Vö. NAGY Béni 1912.245. 32 Danielis Turci Diarium. OSZK: Quart. Lat. 556; Fol. Lat. 3117. A szöveget ez utóbbi kézirat alap­ján idézzük. 33 Vö: BARTONIEK Emma 1975. 137. 34 Vö.: FABÓ ANDRÁS (GARÁDY) 1871. 13. 266

Next

/
Oldalképek
Tartalom