Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

zó utalást Istvánffy Miklós történetíró művéből merítette, amikor Buda várának ostromakor a harcok során szembekerült enyingi Török Bálint és Varkocs Tamás, s az előbbi Tamással üzent Perényi Péternek, hogy miután közeleg a szultán serege, legalább a magyarokat mentse a török elől. így írt erről Istvánffy Miklós: „ Ugyanazon a napon, míg az Perényi hadának kapitányát, Varkocs Tamást, ki úgy vagyon, hogy sléziai, de kicsinységétől fogvást Perényitől neveltetett fel, és tisztekre emeltetvén szolgái közé számlálván, fegyverrel s tollal tekintetes lévén, alá s fel nyargalni látta volna, s mondotta légyen, hogy ő régi jó akaratjáért és szeretetiért, mellyel őtet s az kereszténeket tisztelné, azon kérné, Perényinek izenné meg, hogy napkeletről amaz fenevad elközelgetne, annakokáért, ha eszek volna, visszamenni sietnének, hogy attól egy szájtátással be ne nyelettessenek. "

302 Az előbbi idézet kétségtelenné teszi, hogy Török Bálint már gyermekkorától ismerte Varkocsot, mint Perényi udvarában nevelkedő apródot. Ezt a kettejük közti személyes kapcsolat lehetőségét erősíti az, hogy a Szigetvárt birtokló Török Bálint tágabb körzetében voltak a Varkocs család birtokai.

303 E kapcsolat létrejöttét elősegíthette, hogy a Perényi udvarában Siklóson nevelkedő Varkocs nem élt messze Szigetvártól. Ennél nehezebb és fogósabb kérdés Tinódi és Varkocs személyes ismeretségének a közvetlen bizonyítása. Tinódi Sebestyén születése csak kikövetkeztethető abból, hogy ha a költő a 20. és 25. életéve között kötött házasságot, akkor a születésének időpontját az 1501 és 1515 között kereshetjük.

304 Tinódi születését Dézsi Lajos bár feltételesen, de ennél korábbra, 1505-re helyezte.

305 Tinódi tehát az újabb kutatások szerint 1510 és 1515 között születhetett, becslésünk szerint Varkocs Tamás születése 1515-1520 közötti évekre helyezhető, tehát végső soron egyívású fiatalok lehettek. Tinódi sorsa azért is érdekes számunkra, mert miután 1541-ben Budán fogságba került a pártfogója, Török Bálint, így 1542-ben elhagyta Szigetvárt, s már 1542. április 24-én Baranyavárban találjuk Istvánffy Imre birtokán. Ugyanakkor ezen Istvánffy testvérének, Pálnak Szigetváron is volt házuk, s itt írta meg Szigetvárott Prini Péternek, Majláth Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról című művét.

306 A történetíró Istvánffy Miklós apja, Istvánffy Pál volt. Miklós a harmadik fiú volt a családban, s 1538-ban született a család Baranya megyei birtokán, Kisasszonyfalván, amelyet a török elől menekülve 1543-ban kellett elhagyniuk a szüleinek.

307 302 ISTVÁNFFY Miklós 2003. 1/2. 57. 303 KÁRFFY Ödön 1901. 466-467. 304 Lásd: Szakály Ferenc bevezető tanulmányát TINÓDI Sebestyén 1984. 9. 305 Lásd: DÉZSI Lajos 1912. idézett müvének a címét. 306 DÉZSI Lajos 1912. 34-35. 307 KATONA Tamás 1979. 87.; ill. lásd Bénits Péter bevezető tanulmányát: ISTVÁNFFY Miklós 2001.1/1 10-11. 246