Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

Istvánffy Miklós azért is érdekes személy, mert szintén Baranya megyei illetőségű birtokos család gyermeke volt, s ő volt az, aki feltehetően a családi hagyományokból táplálkozva tudott arról, miszerint Varkocsot Perényi gyermekkorától ismerte, nevelte, valamint arról is, hogy Varkocs Tamást gyermekkorától ismerte Török Bálint. Nem tudjuk, hogy Török Bálint és Perényi Péter milyen kapcsolatban voltak egymással, pedig szomszédos birtokosok Baranyában és egykorúak voltak. Egy biztos, jól ismerték egymást, sőt együtt harcoltak Mohácsnál. Brodarics István szerint a csata során Török Bálintot a király testőrének rendelték,

308 míg Perényi Péter a balszárny vezére volt az összecsapásban.

309 Ez időben, sőt minden korban sokat számit, ill. számított a személyes ismeretség. Az alacsony sorból származó Tinódi lehet az összekötő kapocs, évekig élt Török Bálint udvarában, megfordult az Istvánffyaknál, s a dunántúli birtokosok közül kapcsolatba került Werbőczy István fiával, Imrével, a Tolna megyei főispánnal, aki neves törökverő vitéz volt. Török Bálint udvarából egyenes út vezetett Werbőczy Imre szolgálatába. Erről tanúskodik a Verbőczi Imréknek Kászon hadával kozári mezőn viadalja című Tinódi költemény.

310 Visszatérve Varkocs és Tinódi személyes kapcsolatára közvetlen bizonyíték nincs erre vonatkozóan. Tinódi a Varkocs Tamásról szóló históriás énekének a címében a lengyel származású dinasztia alapító Varkocs Kristóf neve írásának a Varkucs-félt írásbeli változatát használta. Tinódi tudhatott valamit, ezért talán nem véletlenül írta ezen ének címéül: Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből. Az ének utolsó versszakában leírta, hogy ezt a históriás művét Kassán vetette papírra 1548 telén. „Sebestyén deák az kincses Kassába Az végekről gondolkodik magába, írta ezerötszáz és negyvennyolcba, Hideg télben fú körmében házába."

311 Tinódi Sebestyén egykori lakóházát, amely Kassán a Kovács utcában állt, utóbb - még a 19. század előtt -lebontották. A helyére emelt újabb épület falában napjainkban a következő feliratú emléktábla olvasható. Itt állott / Tinódy Sebestyén lantos költőnk háza / 1556-1557 / Megjelölte Kassa város közönsége / 1900. június 10. Az emléktábla feliratában két pontatlanság található. Tinódi nevét soha 308 BRODARICS L, 1979. 37-38. 309 BRODARICS L, 1979. 29. 310 Lásd: Szakály Ferenc bevezető tanulmányát: TINÓDI Sebestyén 1984. 10-11. 311 TINÓDI Sebestyén 1984. 490. 247