Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

V. Szathmári Ibolya: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok a múzeumok és a népi iparművészek együttműködésében

régóta meglévő hiányt pótoltak azok a műhelyek, ahol a térség jellegzetes, hagyományos kézműves mesterei dolgoznak, s tartanak bemutatókat, szervezett foglalkozásokat az érdeklődők számára. Helyet kapott az udvarban továbbá az utánpótlás nevelését felvállaló gyermekjátszó-műhely, s a ma alkotó kézművesek meglévő gondján kíván segíteni a házban működő népművészeti bolt is. Számtalan, a témakörhöz kapcsolódó közművelődési program - folklór bemutatók, vásárok, szabadtéri, kézműves bemutatók stb. megrendezésére ad lehetőséget az épületegyüttes zárt udvara is. A Tímárház - Kézművesek Háza sokrétű programjaival nagy vonzerővel bír, s a megyében alkotó kézművesek bázis központjává vált. A Hajdú-Bihari Megyei Népművészeti Egyesület mellett 1993-ban létrejött a Bihari Népművészeti Egyesület is, ami lehetővé tette azt, hogy egy szűkebb régióban még behatóbban tudnak foglakozni az alkotó kézművesekkel. A mára már 70 tagot számláló egyesület (közülük 50 fő alkotó, a többi pártoló tag) egyik székhelye ugyancsak a helyi múzeum, a Bihari Múzeum lett. 1994 óta a helyi önkormányzattól ingyenes használatba kapott alkotóházzal is rendelkeznek, amit műhelysorokkal és további szállás lehetőségekkel bővítettek. Programjaik, játszóházai, kézműves bemutatóik jelen vannak a múzeum, az iskolák és a környékbeli települések közművelődési programjaiban. A hagyományos kézművességet továbbéltető tevékenység tapasztalatait öszszegezve nem feledkezhetünk meg azokról az oktatási és képzési formákról sem, melyek nagyon fontos szerepet töltenek be ennek a területnek a fiatalok körében való megismertetésében, az utánpótlás nevelésében. A felnőttek számára szervezett kézműves oktatói tanfolyamokon túl a múzeumok, múzeumi gyűjtemények bekapcsolódtak az iskolai kereteken belül folyó képzési formákba is. Ez a kapcsolódás erőteljesebbé az 1990-es évek elején vált, akkor, amikor a kismesterségek és kézműves mesterségek oktatására specializálódó szakiskolák is megkezdték munkájukat. Debrecenben kettő (a Hollós utcai és az Újkerti Nevelési Központi), Nádudvaron pedig egy ilyen speciális iskola alakult. Ma közülük kettő folytatja munkáját, az időközben Kós Károly nevét felvevő Hollós utcai Művészeti Szakképző Iskola és a nádudvari Népi kismesterségek és szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az ezekben iskolákban folyó szakmai képzés színvonalának köszönhetően a kibocsátott tanítványok között többen megmaradnak az alkotói pályákon, s igen kiváló szakmai eredményeket tudhatnak magukénak különösen a szövés, a fazekasság, nemezelés, népi gyermekjáték készítés területén. Közülük vannak már a népművészet ifjú mestere címet elnyert alkotók is. Az a speciális oktatás, amit a Kölcsey Ferenc Közművelődési Intézet pedagógusok számára immár ötödik alkalommal szervezett „Népi gyermekjáték és kézműves mesterségek oktató tanfolyama" címmel megteremtette a lehetőségét annak, hogy az iskolai szintű oktatásban szakszerűen és szélesebb körben elterjedjen a népi kézművesség életkorhoz igazodó ágazatainak megismertetése, megszerettetése. 392