Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

V. Szathmári Ibolya: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok a múzeumok és a népi iparművészek együttműködésében

Hajdú-Bihar megyében különös szerencsének számít az, hogy a kvalitásos múzeumi anyag igen tehetséges befogadói körre, kivételes tehetségű alkotókra talált. Ezek között az alkotók között kezdetben sok olyat találunk, akik még valamilyen módon kötődtek az egykor hagyományos kézművességhez - művelték is azt, a családon belül folytatta valaki, vagy éppen csak részese volt annak az életmódnak, melyben ezek a mesterségek egykori hagyományos funkciójukban éltek. Az alkotói körben szép számmal találunk nyugdíjas pedagógusokat, akik az egykori iskolai tanulmányaik során szereztek némi ismeretet a népművészet, a népi kézművesség (kézimunka, csipke stb.) egyes területéről, és kaptak indíttatást azok művelésére. Örvendetes dolog, hogy a szervezett oktatási- és továbbképzési formák eredményeként az alkotók körében napjainkban egyre többen vannak jelen a fiatal generáció köréből, többen közülük a ma alkotó kézművesek második generációját képviselik. Hajdú-Bihar megyében a hagyományos kézművesség terén folyó magas, szakmai színtű munka eredményességét fémjelzi, hogy az alkotó-oktató kézművesek munkájaként számtalan olyan kiadvány jelent meg, mely ezt a fajta munkát segíti. Vannak közöttük olyanok, melyek az eddig kutatatlan, feltárt anyagot teszik közzé (zoborvidéki női ingek hímzését, a kornádi hímzést, a mézeskalácsos mestereket, a grillás mesterséget stb.), míg mások módszertani útmutatót adnak az iskolai oktatás, vagy a szakkörvezetői munka számára. Egyedülálló kezdeményezésként jelent meg egy sorozat első köteteként az Élő népművészet Hajdú-Bihar megyében című kiadvány,

5 mely a megye 22 tárgyalkotó népművészet mesterét és 4 énekes előadó népművészet mesterét és munkásságát mutatja be. Tervezzük a megye népi iparművészeit, ifjú mestereit és alkotói csoportjait is hasonló módon bemutatni. Ezeknek a munkáknak a szakmai irányítói, lektorai és gyakran szerzői is a múzeumok munkatársai voltak. A fent említettek együttesen egy páratlanul magas szakmai színvonalú kézműves tevékenységet hoztak létre Hajdú-Bihar megyében, tették az itt folyó munkát országosan is szinte egyedülállóan előkelő helyre. Ennek az eredményességnek legfőbb fokmérője, hogy a Hajdú-Bihar megyei alkotók a kézművesség csaknem minden területén folyamatosan a legjobban, legeredményesebben szerepelnek, rendszeresen a legjelentősebb szakmai elismeréseket szerzik meg és birtokolják. Ennek alátámasztására had hozzam fel csupán a 2000. évi országos élő népművészeti pályázat és kiállítás megyei eredményét, miszerint: 1 gránátalma, 11 arany plakett, 6 ezüst plakett, 2 bronz plakett birtokosai lettek a megye hímzői, szövői, csipkeverői, nemezkészítői, csuhéfonói, bőrművesei, ötvösei, szárú- és csontfaragói, népi ékszerkészítői, mézeskalácsosai, szűrrátétesei és játékkészítői. 5 Élő népművészet.... 2002. 393