Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

gényhőseinek formálása közben. Mint ahogy később Ó Ida esetében, itt is sokat megtudunk az író nőkhöz való viszonyáról. Jól látja és remekül ábrázolja hibáikat, előítéleteiket, olykor makacsságukat, kezelhetetlenségüket, de Ida és Olga személyiségén is átüt a gyengédség, kedvesség, a gondoskodásra való hajlam. Olyanok ők, amilyennek Gárdonyi képzelte a tűzhely melegét őrző asszonyt. Mindketten társakká tudnak válni, amikor felismerik helyzetüket, megtalálják párjukat. Azzal, hogy mindketten nehezen jutnak el a „pár" megtalálásáig, s nehezen ismerik fel azt, hogy tulajdonképpen álmaik kezdenek beteljesedni, Gárdonyi nagyszerűen mutatta be ennek az emberi kapcsolatnak a buktatóit, nehézségeit. Jól ismeri a női lelket, odafigyel és árnyaltan ábrázol minden rezdülést. Amit elkezdett Az én falumban, nagyregényeiben, azt a jellemábrázoló törekvést folytatta és igyekezett a tökély felé vinni ezekben a késői regényekben. Csak sajnálhatjuk, hogy élete ilyen hamar derékba tört. A regényt, mint írtam, a Pesti Hírlap közölte. Az első rész 1922 augusztus 27én vasárnap látott napvilágot. A gyűjtemény részét képezi egy 36 újságlapból álló egység, mely 1923-ig gyűjti össze a megjelent részeket. Nem tudni, hogy miért szakadt itt meg a gyűjtés. Bár már majdnem vége a regénynek, még hiányzik legalább két rész. Érdekessége a gyűjteménynek, hogy csak kivágatokat tartalmaz, tehát nem őrizték meg az egész újságot, csak azt a részt, amely tartalmazza a kisregény különböző folytatásait.

33 A birtokunkban van a regény 168 lapból álló tollal írt kézirata is.

34 Sajnos, a címet utólag írta fel valaki ceruzával, így nem ellenőrizhető, hogy az eredeti címe tényleg a Férjetlen Olga volt. A kézirat több helyen is javított. Néhány figyelemre méltó betoldást, bővítést emelnék ki. Utólagosan születtek azok nagyszerű, iróniát sem nélkülöző megjegyzések, amelyekkel Gárdonyi Kvabkát jellemezte. Például: „- No de ennek örömére asszony... S megint vacsoráztak a Tiroli nőnél, megint muzsikáltattak László királlyal. "

35 S még ezen a lapon: „No de ennek örömére asszony... Hát a vacsora megvolt ennek örömére, de aztán amikor odaérkezett nem sok okot talált az örvendezésre. "Sa következő oldalon: „ Kvabka bizony már csak pallér marad, de hát a pallérnak is jó a fizetése -jobb, mint akármiféle doktori diplomás tanárnak, - majd csak elvacsorázgatnak zenétlenül is és pezsgőtlenül is."

36 Ugyancsak utólagos javítás Olga következő jellemzése: „ Olga abban az időben kezdett bontakozni a gyerekkorból. Az arca kissé megnyúlt és a termete is. A színe fehérebb volt a szokottnál, és a szeme kerülete, mit a betegágyból fölkelt gyermeké. De nem is volt teljesen egészséges soha: a hidegtől szenvedett mindig. Akárhogy bagyulálta az anyja, 33 Kézirat Lsz.: 76.5.1.1-36. 34 Kézirat Lsz.: 76.6.1.1-168. 35 Kézirat Lsz.: 76.6.1.3. 36 Kézirat Lsz.: 76.6.1.4. 359