Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton
lő edényként értelmezte a formát 70 , és ezen interpretációt az örménykúti leleteket feltáró, illetve feldolgozó kollégák is átvették 71 . Mivel azonban ezen edények cserépanyaga más egykorú kerámiák anyagával hasonlatos, az adott értelmezésnek az illető edények törékenysége alapvetően ellentmond. Azaz, felfogásunk - Z. Väzarova közlése nyomán - szerint a balkán-dunai kultúra kutatása járhat ezen értelmezés tekintetében helyesebb úton. így a bogatojei település közlője amphoraként értelmezi az ott lelt, besimított falú, egyéb vonatkozásokban azonban a popinaival analóg magas edényt 72 . Sütőharang A két feldolgozott leletegyüttesben összesen hét olyan, kézzel formált töredék található, amelyről több-kevesebb joggal feltételezhető az, hogy sütőharang részlete volt. E hét töredék közül azonban csak egy peremrészlet tekinthető teljes biztonsággal sütőharang darabjának (21. kép 37). A két kijelentés hátterében meghúzódó ellentmondást az okozza, hogy sütőharang részletének csak azon töredék határozható meg minden kétségét kizáró módon, ahol vagy a ferde állású és kiszerkeszthető ívű perem, vagy pedig a függesztő-fül megmaradt részletei utalnak a harangszerű testből, illetve függőleges állású, félkör alakú fülből álló edényformára. A további hat esetben az oldalfal ívelése utal arra, hogy a vizsgált töredék nagyobb valószínűséggel tekinthető sütőharang, mint egy lepénysütő tál 73 részletének. A töredékek száma alapján a sütőharang a két kompolti leletegyüttes ritkább típusai közé tartozik, alacsony származásuk egyáltalán nem üt el a lelőhely más objektumaitól. A kompolti település feldolgozása során ugyanis azt kellett tapasztalnunk, hogy az ilyen töredék viszonylag sok objektum anyagában ismert, de mindenhol csak kis számban. A sütőharangok meglehetősen egyszerű készítési technikája miatt az adott darab anyagának textúrája, illetve a formai elemzés alapján általában nem deríthető ki az, vajon a töredékek halmaza hány ilyen edény darabja lehetett, mivel csak akkor lehet pontosan megállapítani, vajon több töredék azonos edényből származik-e, ha van közös törésfelületük. Anyaguk, formázásuk módja, illetve kiégetésük milyensége tekintetében a két leletegyüttes hét sütőharang-részlete mind igen közel áll egymáshoz. E töredékek anyaga ui. rosszul iszapolt, soványítóanyaguk homok, kavics, illetve pelyva. A feldolgozott sütőharangok formázásának minősége is igencsak alatta marad a kézzel formált kerámia átlagának, ami egyáltalán nem egy csupán a két objektumra, illetve a kompolti lelőhelyre jellemző tipológiai sajátság. Ugyanezen, 70 PLETNËVA, Svetlana. A. 1959. 218. old. 71 HEROLD Hajnalka 2004. 44. 72 KOZLOV, Vladimir I. 1990. 185. 73 Bemutatja ezen edénytípusokat BÁLINT Csanád 1991. 47-51, 53, 62. 35
