Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.
kevesebb, mint a tollal írt kéziraton. Jórészt stilisztikai kiegészítések, illetve néhány helyen hangulati elemekkel bővített Gárdonyi. Például, amikor barátai Csaba érkezését ünneplik Münchenben, az ünnepi beszédre történő reagálásokat (éljenzés, derültség) csak utólag szúrta be. 20 Mint ahogy a következő kiegészítést is. „ (Éljenzés) - Éljen a tizedik mú-mú... Csorba kiáltotta, de a torkán akadt a szó, mert egy frajla a gallérjába loccsantott a sörből. Nevettek rajta - Halljuk Borberekyt! " Feltűnően sok a javítás a 216. oldalon. Eredeti szöveg: „Csaba a körülötte ülőknek elmondta, hogy ő bizony semmit sem alkotott, így hát a tárlatra se küldött semmit. De a pesti festők és szobrászok mind dolgoznak és veszekednek a zsűrivel." Javított: „Csaba a körülötte ülőknek elmesélte: hogy forog a világ kereke Pesten. Elmondta azt is, hogy ő bizony semmit se alkotott, így hát a tárlatra se küldött semmit. De a pesti festők és szobrászok mind dolgoznak és veszekednek a zsűrivel. Neveket és munkákat is mondott el. Egy Coelestin keresztnevű festőről azt újságolta, hogy több hegedűt komponál, mint képet. Stradivariusnak a titkát keresi. - Kár lenne érte, ha megtalálná, - rázta afejétMikey, - többet ér egy jó kép egy kazal hegedűnél. " Figyelemre méltó adat abból az időből és Gárdonyiról is. Mikey jellemzését is csak utólag egészítette ki a következővel: „ Csak Mikeyt látta eddig, az energiás arcú barna fiatal embert, aki neki a csokrot is nyújtotta a megérkezésekor. Ha hegedűt venne a kezébe, senki nem mondaná, hogy nem a cigánysoron született. Mindig szeretettel néz Csabára." 21 Ehhez a regényhez egy cédula található a következő szöveggel. „Elpirult helyett írd egy helyen : pipaccsá változott. Átnézendő a zsidókról és apácákról szóló részek: enyhítendő. " 21 A szöveg egy külön lapra, elég nagy titkosírásos jelekkel készült. Az írás időpontját nem tudhatjuk, mint ahogy arra sem lehet pontosan következtetni, hogy Gárdonyi miért érezte fontosnak, hogy ezeket a részeket enyhítse. Arról tudunk, hogy miután a Pesti Hírlap közölni kezdete az Ida regényét, az író levelet kapott „Egy apáca" aláírással. A névtelen levélíró durván figyelmezteti Gárdonyit, hogy ne írjon már több regényt, mert életévei kiütköznek a sorok között. A fia, József írja a következőket erről a levélről: „Gárdonyit ez a néhány sor nagyon lehangolta. Érezte a hang igazságtalanul mért korbácsolását s nem vállalta a bűnösséget azért, hogy a zárda rejtelmes életébe tollával a szokottnál bátrabban be mert lopakodni. " Gárdonyit csak a következőkkel sikerült megnyugtatni: „Az Egy apáca hazug álnév. Az ...i apácák ápolónővérek, akiknek fogadalmuk tiltja a regényolvasást és szent szegénységükben nem telik még levelezőlapra se. így valamennyire megvigasztalódott^ 11 ' 20 Kézirat Lsz.: 2000. 15.220. 21 Kézirat Lsz.: 2000.15.220. 22 CÉDULÁK Lsz.: 70.65.1. 23 GÁRDONYI József é.n. II. 270. 353
