Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

Az Ida regénye mind keletkezésében, mind témájában, mind mondanivalójá­ban sőt utóéletében is az útkereső, biztonságot, békét sóvárgó, szeretetre éhes em­beri lélek vívódását tükrözi. A kürt Gárdonyi A kürt című regényét fia a magyar Notre-damei toronyőrnek neve­zi. A regény Egerben játszódik. A fő helyszín a nagytemplom tornya, ahová az író gyakran felküldte fiait terepszemlére. A főhős mintája Gárdonyi első pesti kisdi­ákkori szerelme. De külső megnyilvánulásaiban rá lehet ismerni Eger egyik leg­szebb kisleány kajára, Ipacs Rozira. Ez a leány Gárdonyi szőlőjében dolgozott. Ipacs Attila szintén egri fiú nyomán formálódott. Gárdonyiék szomszédjában la­kott egy fiatal ember, akinek édesapja gyakorta dolgozott az írónak ácsként. Üllei szabót pedig olaszországi útitársáról, újságíró barátjáról mintázta. A regény 1915­ben íródott, ami nagyon nehéz éve volt Gárdonyinak. A háború eseményei meg­viselték idegeit. Különösen nehéz volt ez az időszak azért is, mert fia a fronton szolgált, s később fogságba is esett. Ezek voltak azok az évek, melyekről a vele foglalkozó tudósok többsége úgy nyilatkozott, hogy írói munkássága leáldozó szakaszába jutott. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Sokat rendezgette, formálta, ala­kította korábban megjelent műveit, s ez a munka - ismerve az ő hozzáállását ­cseppet sem jelentéktelenebb, mintha új könyvbe fogott volna bele. Ekkor szüle­tett Antibarbarusa, sokat írt a Rosta című nyelvészeti munkájába, részt vett az új nagy szótár előkészítésében is. A kürt két szempontból is figyelemre méltó. Határán áll az idillnek és a hábo­rú elleni kemény tiltakozásnak. Egyrészről tanúi vagyunk annak a kedves, Egerben egyáltalán nem ismeretlen szituációnak, ahogyan a kofaasszony leánya megpróbál kitörni áldatlan helyzetéből, de a szerelem érzése minden mást elsöpör. Zsuzsikában vívódik a józan ész a szívvel. Ugyanakkor minden mozzanatban ott van a háború, ami óhatatlanul is formálja, alakítja az emberek mindennapjait még akkor is, ha közvetlenül nem érintik őket a hadi események. Gárdonyi finoman szövi az esemé­nyekbe a háború kérlelhetetlenségét, így tiltakozik az ellen, amit a háború művel az emberekkel. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a borzalmak mit sem változtat­nak bizonyos emberi érzéseken. A szeretet, a szerelem A kürtben kikezdhetetlen. A kürt kézirata két példányban maradt meg. Az egyik tollal írt változat. Saj­nos nem teljes. Az első néhány lap hiányzik, így nem tudhatjuk, hogy adott-e Gár­donyi korábban más címet könyvének. A 149 lapból álló kéziratba sokat javított. 24 24 Kézirat Lsz.: 96.141.1-149 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom