Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton
több párhuzamuk akad a Kárpát-medence és Délkelet-Európa 8-10. századi kerámiájában. (A párhuzamok gyűjtése során csak és kizárólag a kézi korongon formált edényekre figyeltünk, hiszen csak ezek alkalmasak a szorosabb, a pusztán formai kapcsolatokon túlmenő összefüggések megragadására.) A vödörszerű edénynek a Párkány - Ebed-pusztai 57 (Stúrovo, cast' Obid, Szlov.) leletek közt lelhető fel párja, sőt, ugyanezen formának egy függesztő-fülekkel is ellátott változata is létezik, amint azt a makói edény 58 példázza. Ugyanezen edénytípus mintegy kicsinyített, pohárszerű változata pedig a cikói temető 525. sírjában 59 , a Gyöngyöspata - előmályi temető 177. sírjában 60 , az Ipoly viski (Vyskovce nad Ipl'om, Szlov.) temető 33., 56., és 66. sírjából 61 , illetve a Vác - kavicsbányai temető 352. sírjában 62 került napvilágra. A hengerszerű, alig kihasasodó testtel rendelkező fazékformának pedig Mátraszőllősről 63 , Nyitráról (Nitra, Szlov.) 64 Biharszentandrásról (Sântandrei, Rom.) 65 az alsógelléri (Holiare, Szlov.) 451. sírból 66 , valamint a székkutasi 76. sírból 67 ismert párhuzama. A hengeres falú, magas edénynek pedig Örmény kúton 68 kerültek elő példái. A felsorolt párhuzamok közül a közép-, illetve későavar korra keltezhető az ebedi, a cikói, a gyöngyöspatai, a ipolyviski, illetve a váci pohár, valamint a mátraszőlősi, az alsógelléri és a székkutasi kisfazék. A nyitrai fazék valamint a két örménykúti magas edény 9. századi, a biharszentandrási hengeres falú kisfazék pedig a magyar honfoglalás utáni évszázadra keltezendő. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy mind a vödörszerű, mind pedig a magas edényforma gazdag délkelet-, illetve kelet-európai kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A vödörszerű edényalak az északkelet-bulgáriai sírok egy gyakori melléklete, a magas, hengeres falú edény pedig mind a saltovo-majaki, mind a balkán-dunai kultúrában is található több párhuzama (előképe?) 69 . E magas edényforma azáltal is híressé vált, hogy bekerült a saltovo-majaki kultúra legismertebb összefoglalásába. E mű szerzője S. A. Pletneva vajköpü57 ZÁBOJNIK, Jozef 1983. 172. ábra 12. 58 TAKÁCS Miklós 1986. 85. tábla 2. 59 KISS Gábor-SOMOGYI Péter 1984. 35. tábla 525/4. ábra. 60 VIDA Tivadar 1986. 56. tábla 4. 61 NEVIZÁNSKY, Gabriel 1991. 6. tábla 6; 12. tábla 5; 17. tábla 5. 62 TETTAMANTI, Sarolta 2000. 19 tábla, 352/2. ábra. 63 CS. SÓS Ágnes 1970. 101. old., 5. ábra 4. 64 HANULIAK, Milan 1995. 5. ábra 4. 65 COSMA, Calin 2002. 235. ábra, 3. 66 TOCÍK, Anton 1968. 47. tábla 23. 67 VIDA Tivadar 1986. 17. tábla 6. 68 HEROLD Hajnalka 2004. 44. A szövegben hivatkozott két edény közül csak az egyikről, a töredékesebb állagúról(!) készült pontos leírás, illetve fénykép és profilrajz. (234. old., illetve 78. tábla 6.) 69 VÂZAROVA, Zivka 1956. 22. old., 12-v ábra; PLETNEVA, S. A. 1959. 218. old., ill. 220. old., 8. ábra.; KOZLOV, Vladimir I. 1988. 45. old. 2. rajz 23; KOZLOV Vladimir I. 1990. 2. ábra 4. 34
