Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete
tergomban Várdai Pál érsek jelentette a királynak, hogy a püspökség jövedelmeit a leégett székesegyház és várbeli házak helyreállítására lehet fordítani. 188 Nos, Egert és a püspökséget Perényi embere, Varkocs ellenőrizte, viszont az őrség tartása a várban az uralkodó érdekét is szolgálta, tehát az őrséget jogszerűen fizette Varkocs. A várbeli székesegyház és más épületek tűzvész utáni helyreállítására, amellyel egy időben a várbeli építkezések is folytak, a jövedelmek ezirányú elköltésére felhatalmazva érezhette magát Varkocs Tamás várkapitány, miután az esztergomi érsek engedélyezte a püspöki jövedelmek ilyen jellegű felhasznását. A Perényi-Varkocs korszak várépítkezései a püspökség jövedelmeinek felhasználásával nem teljesen ellenőrizetlenül folytak, sőt azt 1546-ban az uralkodó utasítására Niklas von Salm gróf, országos főkapitány személyesen ellenőrizte Egerben. 189 Varkocs a jövedelmek behajtásánál alkalmazott módszereket tekintve éppúgy könyörtelen volt, mint kortársai, viszont mentségére legyen mondva, hogy ebben nem kizárólagosan az egyéni vagyon gyarapítása vezérelte, hanem a vár építése, a katonaság megfelelő ellátása és fizetése. A jövedelmek beszedésénél ő is elsősorban az officiálisaira támaszkodott. Az officiálisok olyan lovastisztek voltak, akik egyszerre voltak egy-egy birtokrészt igazgató gazdatisztek, és bizonyos számú lovas katonával szükség esetén a várban is kötelesek voltak szolgálatot teljesíteni. Jól bizonyítja ezt Heves- és Külső Szolnok vármegye 1548. évi dézsmajegyzéke, ahol Ostoros, Nagytálya falvaknál egyértelműen feltüntették, hogy Varkocs officialisai, a várkapitány számára szedték a tizedet. 190 Más esetben pedig pedig azt írták a megjegyzés rovatba, hogy adott helyről az officiálisoknak a fizetésére szedték be az adót. Az 1548-as év egyébként azért érdekes, mivel Varkocs Tamás várnagy rögtön az aratás után beszedette a tizedet a vár körüli püspöki uradalmi falvakból, s úgy tűnik sietősen tette, mégpedig Dobó István és Zay Ferenc 1548. augusztus 15-i várkapitányi kinevezése előtt. 191 Varkocs egyébként 1548ban csak őszi- és a tavaszi gabona utáni tizedet, ill. a méhrajok utáni dézsmát tudta beszedni, s azt is elsősorban az Egri-völgy falvaiból. A sürgősséget pedig az indokolta, hogy közelgett a vár átadásának az ideje, ugyanakkor Varkocs officiálisainak pedig illett kifizetni a járandóságaikat, miután már több mint 7 hónapi szolgálatot teljesítettek. Arról nem beszélve, hogy a katonák további sorsa teljesen bizonytalan volt, a király nem tartott igényt szolgálatukra, s a várátadás után pedig reményük sem lehetett, hogy valaha megkapják javadalmazásukat. 188 DÉTSHY Mihály 1964. 67. 189 TAKÁTS Sándor 1915. II. 13. 190 BÁN Péter 1981.36. 191 BÁN Péter 1981.50. 226