Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

A püspöki jövedelmek „önkényes" szedéséről még annyi megjegyzést érdemes tenni, hogy ha nem tudott volna hiánytalanul elszámolni 1548-ban a vár átadásakor, akkor I. Ferdinánd miért adott volna jutalmat Varkocsnak a tevékenysége elismeréseként. Varkocs kapitánysága idején nem tudunk arról, hogy lettek volna birtokai vagy akár erőszakos saját részre történő birtokfoglalásai a püspökség egész területén. Kisebb jövedelmei származtak a tulajdonában lévő malmokból. Ezeket a Fekete Lajos által kiadott, s 1550-re datált török adóösszeírásokból ismerjük, amelyről ma már bebizonyosodott, hogy az adatfelvétel 1546 körül készült.

192 1546 körül összesen négy vízimalmot birtokolt Varkocs, Felnémeten kétkerekű,

193 Kistályán egykerekű,

194 Makiáron háromkerekű

195 és Nagytályán egykerekű

196 malmai léteztek. Szólnunk kell még Varkocs Tamás törökellenes harci tevékenységéről. Az 1540-es években a helyi török erők támadásai során több helyen ütköztek komoly ellenásba. Az egyik ilyen terület volt az egri vár tágabb körzete. Varkocs Tamással az élen az egriek nagy harcot Vívtak a betört ellenséges csapatokkal, és gyakran mélyen behatoltak a török uralom alatt álló országrészekbe is.

197 A török előnyomulását Heves megye területén jellemzik a következő adatok. Még 1542-ben Perényi Péter kezén lévő debrői uradalom központjában lévő Debrő várában a főúr Jászai Pál nevű várnagya székelt.

198 A kisnánai vár 1543ban annak a Losonczy Istvánnak a birtokában volt, aki 1552-ben Temesvár védelménél halt hősi halált. Még ebben az évben Losonczy menedéket nyújtott rokonának, a hírhedt Móré Lászlónak Nana falai között. Istvánffy Miklós szerint Móré árulása folytán a nánai vár 1543-ban a török támadásának esett áldozatául. Bár még 1559-ben a várat a megerősítésre szoruló véghelyek közt tartották számon, a következő évben végleg a török kezére került.

199 A Mátra térségében létező kisebb várak (Debrő, Markaz, Hasznos, Oroszlánkő, Ágasvár stb.) sorsát megpecsételte Hatvan várának eleste. Már 1536-ban Mohamed szendrői bég megtámadta Hatvant, de nem tudta bevenni. A hatvani erősségben 1537-ből ismerjük Nagy Ambrus várnagy nevét.

200 1544 májusában a török megjelenésekor a hatvani őrség katonái felgyújtották a földsáncokkal és pa192 BAYERLE Gusztáv 1998. 9. 193 FEKETE Lajos 1968. 50-51. 194 FEKETE Lajos 1968. 50. 195 FEKETE Lajos 1968. 51. 196 FEKETE Lajos 1968. 52. 197 SINKOVICS István 1985. b. I. 230. 198 FÜVESSY Anikó-VADÁSZ István én. 27-28. 199 PÁMER Nóra 1975. 183. 200 SZEPES (Schütz) Béla 1940. 9. 227