Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

A felsővár területe a ma látható szintviszonyok alapján három, keletről nyugatra lépcsőzetesen csökkenő platóra tagolódik. Noha a felsővár körítőfalai részben kiromlottak, kisebb szakaszokon hiányoznak, egyelőre úgy látszik, hogy a felsővár körítőfalai egykorúak.

31 A felsővár legmagasabban fekvő, keleti részében a 2003. évi ásatás során egy kelet-nyugati irányú, alápincézett palotaszárnyat tártunk fel, melynek déli fala maga a körítőfal lehetett. A palotaépület északi falát egyrészt all. árokban figyelhetük meg, ám csatlakozása az észak felé forduló várfallal már nem volt vizsgálható, ugyanis a falsarok teljesen kiszakadt és még habarcsnyomok sem jelzik a sziklán a falak nyomvonalát. A palotaépület délnyugati belső sarkánál, ott ahol a déli körítőfal falsíkváltást mutat (4. árok) megállapítottuk, hogy a falsarok kötésben van.

32 Ugyanitt megfigyelhető volt, hogy az épület nyugati fala egy dongaboltozatot hordozott, melynek felületét sárga agyaggal lekenték, és arra meszeltek rá.

33 A nyugati fal északi folytatása azonban már teljesen lepusztult, csupán az északnyugati sarkot képező sziklatömbön látszanak a bekötések nyomai, és ugyanehhez a sziklatömbhöz fut neki a jó állapotban feltárt északi fal

34 (5. kép). Mivel a felsővár ma is magasan álló délkeleti sarkának belső síkjain falcsorbázatok nem látszanak, egyelőre nem látjuk igazolhatónak a korábbi kutatás álláspontját, mely ezt a sarkot egy „belső lakótorony" falaiként értékelte.

35 Eddigi adataink alapján úgy véljük, hogy a déli körítőfalban látható in situ nyílások, egy ablak, továbbá egy falifülke maradványa, inkább a most azonosított déli palotaszárnyhoz, annak földszintjéhez tartozhattak

36 (6. kép). Ali. árokban az északi palotafal letisztításakor előkerült a rá támaszkodó dongaboltozat válla, melynek túloldali megfelelőjét a magasan fennálló déli palota falon is lehet érzékelni, azaz a pince keleti tere eredetileg is boltozva volt. További kutatásoknak kell tisztázniuk, hogy minek tudható be az eltérés a nyugati pincetértől, mely mint látni, fogjuk első periódusában boltozatlan volt. Az elképzeléseink szerint a felsővár területét egy észak déli irányú kutatóárokkal vágjuk át, melyből a 2003. évben egyelőre csak a déli szárny szélességének megfelelő szakaszt volt lehetőségünk feltárni (8. árok). Az árok nyugati oldalán egy észak-déli irányú osztófal síkja került elő, melyről kelet felé dongaboltozat válla indult (7. kép), és ide terhelhetett át a 4. árokban feltárt boltozat is. Megálla31 Megjegyezzük, hogy a külső falszakaszokat közelebbről megvizsgálni csak akkor lehet, ha kivitelezés előtt felállványozzák őket. 32 Ugyanezt a sarkot később kívülről lekerekített formájúra köpenyezték, ez tűnhetett lentről „kör alaprajzú védőtoronynak" (KOVÁCS Béla 1975. 253.). 33 Ez a déli várfalra is átfordult, és a boltozaton a zsaluzat lenyomatai is jól látszottak. 34 A kiálló szikladarabokat egyébként a vár más pontjain is hasonlóan belefoglalták a falakba. 35 KOVÁCS Béla 1975. 252. 36 Véglegeset kijelenteni természetesen ebben a kérdésben is csak akkor lehet, ha a magasan fennálló délkeleti sarok által közrezárt területen további kutatások történnek. 141