Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

és 1965-től a székesegyház területét is érintő Kozák Károly vezetésével folyt várásatások jelentései és fényképfelvételei alapján számos elökerülési adat összegyűjthető.

89 Az 1952-es leltározás érintett néhányat az ornamentális fehér márvány faragvány-töredékek közül azonban a leltárkönyvek sorából a vonatkozó elkallódott, így e darabokról biztosan csak az állítható, hogy az állami múzeum megalakulása előtti időszak ásatásaiból, illetve gyűjteményeiből származnak. E leleteknek az egri kőtár kialakulását is érintő története a XIX. századba nyúlik vissza. Az 1925-től helyi kezdeményezéssel meginduló várfeltárások során előkerült építészeti részleteket, faragványokat a régészeti leletanyaggal egyetemben a feltárók, Pataki Vidor és Pálosi Ervin egri tanárok a Setét-kapuból megközelíthető, a jelenlegi Lapidarium kiállításnak is helyt adó kaszárnyatermekben tárolták, majd egy részét rendezték is.

90 1927-ben Szmrecsányi Miklós kérésére a MOB részéről Möller István tekintette át a köfaragányokat, kormeghatározást és értékelést adva róluk. Áttekintése egyben javaslat volt, amelynek alapján a következő évtől a középkori székesegyház területének feltárása elkezdődött.

91 1931-től Szmrecsányi Lajos érsek támogatásával Möller tanítványa, az akkor még egyetemista Csemegi József kezdte meg a kőfaragványok feldolgozását, s ennek eredményeképp az év őszén a kaszárnyatermek egyikében a vár első, idővel az ásatások további leleteivel is bővülő, ma csupán néhány fényképfelvételről ismert lapidariumát rendezte meg. Csemegi munkájához rajzi felméréseket és komoly tételszámú katalógust készített, amelyeknek a lappangása jelenleg súlyos hiányt jelent az egri kőtár feldolgozásá89 1970-7l-ben a székesegyház északi oldalán a „Perényi-fal" folytatása mentén kialakított „új kőtár" létesítésekor, az anyag áthelyezésekor a kőfaragványokat (szerencsés módon több márványtöredéket hozó évek voltak ezek) Kozák Károly rendszereztette. Ezzel kapcsolatosan a kövekre lelőhelyadatok kerültek fel. A legtöbb esetben az egyedüli vonatkozó információink ezek. Lásd.: Kozák Károly: Jelentés az egri várban végzett régészeti feltárásról. 1971. KÖH. Tervtár 25 580. Továbbá: 1982-ben rendezett Lapidarium kőfelmérési és terv-dokumentációja. KÖH Tervtár. 24075. ill. Kiáll. Dok. 1982. DIV RA, KŐTÁR 1987. 90 LÉNÁRT Andor 1982.20-50. Pataki Vidor és Pálosi Ervin a vegyes régészeti anyag részleges rendezésével annak kiállítását készítette elő, igaz, kezdetben Szmrecsányi Miklósnak a muzeális fenntartásra vonatkozó kifogásaitól kísérve. Vö.: Szmrecsányi Miklós iratjegyzéke az egri várban folytatott műemléki ásatásokról. KÖH Kézirattár. Eger várásatások 1934-1938 I. Lux Kálmán hagyatéka. M13/a. 03384. 1930. dec 6., ill. 55. sz. 1931. febr.: „...de addig két hosszú földalatti teremben egymás felett fennt egy hosszú sora az üveges szekrényeknek, a különböző törmelékeknek. Lent afaragványos köveknek szintén egész sorozatát elrendezve tartalmazza, mely utóbbiban vannak különösen művészettörténeti szempontból nagyon értékes darabjai a középkori székesegyháznak. A kis üvegszekrények hosszú sorozstában temérdek cseréppipa, csempe, edénytöredék van, azoknak muzeális bemutatása problematikus... " Továbbá Budapesti Hírlap, 1931. febr. 5. 8.: „... a faragott kövek gyűjteménye visszanyúlik a XII. századra. A kezdetleges román oszlopocskák mellett sorakoznak a késő gót csodaszép mérművek, meg a mór arabeszk díszítések... " 91 Möller István jelentése 1927 decemberéből: 1926/1927 évi MOB Iktatókönyv 441 sz. Maga a dokumentum már nem található, tartalmát hivatkozásokból ismerjük: LÉNÁRT Andor 1982. 47. és 50-59. (Pálosi Ervin jelentése az ásatásokról az egri városi tanács felé és A templom-romok feltárása); valamint LÉNÁRT Andor 1987. 431-436. 92 Szmrecsányi Miklós, szept. 5., 1931. szept. 18-i levelei, valamint 1935. febr. 14-én kelt levele Lux Kálmánhoz és Möller István 1931. okt. 27-i levele: KÖH Kézirattár. M13/a 03384. LÉNÁRT Andor 1987.454. KÖH Fotótár, 37 853.37 852. 78553; Csemegi József: Egy nyolcszáz éves sír, vagy „Itt nyugszik: Rachel", Tükör 1934. febr.(?) 26-27., 4. k. 143