Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

H. Szilasi Ágota: „Súgott képek”

H. Szilasi Agota „SÚGOTT KÉPEK Nagy В. István

1 festészetéről „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó,... "

2 És akkor „a fény, a világnak ez az ősjelensége, a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatta ki a színekben. "

3 „így alakult ki a szem a fény hatására a fényért, hogy a belső fény találkozzék a külsővel. "

4 Azonban gyakran érezzük úgy, „hogy a színek hatásának legmélyebb és legrejtettebb titkai még a szem számára is láthatatlan(ok maradnak,) s csak a szívünkkel mérhetjük "

5 őket. Nagy B. István rembrandti mélységeket példaként maga elé állító művészetét és annak legfőbb hordozóját, a formákká és fénnyé szerveződő festett színek valóságmegismerő és valóságértelmező rendeltetésétől elváló, a materiális világból kiemelő jelentőségét hogyan is érzékeltethetnénk jobban, mint egy bibliai mondattal és a hozzá fűzhető klasszikus színelméleti gondolatokkal. Hiszen festményei a hétköznapi viszonylatok nyers valóságát igen jól ismerő, mégis attól elrejtőző, elidegenedő, az emberi elmúlás felismeréséhez, keserűségének elviseléséhez az isteni transzcendenciából, útmutatást tartalmazó vonzásából erőt merítő, illetve a nüánsznyi finomságú lelki rezdüléseket, mélységes fájdalmakat tapintatosan boncolgató - „súgott képek". Részei/fejezetei annak a négyes egységnek, melyek Nagy B. István új művészetének teljes, egymásra épülő, egymást átható harmóniáját adják: a „Zsámbék-képek"-nek, a „Arcképcsarnok"-nak vagy, az elembertelenedésünkkel elegyített kiszolgáltatottságunk megváltás-reményével telített „El Greco tanulmányok"-nak, és a már körvonalazódni látszó, megvallott hiten átszűrt, alapigazságokat újraértelmező, bibliai érintettségű sorozatnak - mely műveivel a világban való helyének megítélését szeretné visszacsengetni. Nagy B. István gyakran említi azt az állapotot, amikor a „képek önmagukat festik": amikor egy bizonyos halmazállapoton a konkrét képszerveződési-képalakulási események kontroll nélkül teljesítik ki az alapmotívumot, s amikor önmaga a képeiben foglalt üzene1 Született 1933-ban Szilvásváradon. 2 Biblia, Ószövetség, Mózes első könyve 1-4. 3 ITTEN, Johannes 1997.10. 4 GOETHE, Johann Wolfgang 1983.25. 5 ITTEN, Johannes 1997.9. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2003. 483