Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949
vezetősége március 25-én határozott, a HMGE-t vissza hívja Gyöngyösre. Az elnök, Borhy György a következő napokban megtartott egri, csonka igazgató választmányi ülésen „bizonyos presszióval" el is fogadtatta a visszatérést. Május l-jén véglegesen „hazatért" Gyöngyösre a HMGE. A fogadó ünnepségen dr. Puky üdvözölte az egyesületet, és reményét fejezte ki, ismét eredményekkel gazdag évek köszöntenek az egyesületre. „Mióta elkerült Gyöngyösről, nem tudott érdemleges munkát végezni, mert valami végzet üldözte. " 11 A két, most már egymás mellett működő egyesület vezetői úgy határoztak, hogy egy éven belül a gyöngyösi beolvad, és tisztújító közgyűlésen az új vezetőket is megválasztják. 1928-ban a HMGE kilépett válságos korszakából. Aktivizálódott. Tovább bővítette a sorait, főleg kisgazdákkal, középparasztokkal. Ugyanakkor a vezetésében tapasztalható nagybirtokos befolyás nem szűnt meg. Nem állítjuk, hogy ez az együttlét valamiféle humanitárius együttműködés alapján állt, de a fennmaradt források alapján gazdasági érdekű ellenlépésekről a kisgazdákkal szemben - nincs tudomásunk. A HMGE már az 1920-as évek elején tagja lett a Tisza Jobbparti Mezőgazdasági Kamarának. Gyöngyösi visszatérése után előnyösen kihasználta kamarai tagságát, és egymás után rendezte kerületi tanácskozásait, amelyek által bővíthette szerep- és érdekkörét, bevonhatta a kamara más egyesületeit is. Az 1928. évvel kezdődő pezsgő egyesületi korszak első rangos tanácskozását szeptember 30-án rendezték Gyöngyösön a kamarával és a Magyar Gazdaszövetséggel. Az egyesület hírlapja és a Gyöngyösi Lapok a „gazdák parlamentjeként" jellemezte ezt a gazdagyűlést. A gyűlés visszaadta a HMGE-nek nagy múltú tekintélyét, a megjelent személyiségek és a viták pedig rangos fórummá emelték a tanácskozást. Többen már a világháború előtt is egyesületi tagok voltak, másokra most figyeltek fel, lévén új tagok. Az országos szervezetek küldöttei a további években is megtartották a kapcsolataikat az egyesülettel. A következők vettek részt a 260 fős gazdagyülésen: dr. Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke; dr. Hedry Lőrinc, Heves megye főispánja; Okolicsányi Imre alispán: Magyar Kázmér miniszteri tanácsos, a földmíves iskolák főigazgatója; Berzeviczy Zsigmond, a Tisza Jobbparti MGE igazgatója; Forster Elek, országgyűlési képviselő; dr. Kéler György, a Hangya központi igazgatója; Stech Géza, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója; Perlaki Elemér gazdasági főtanácsos, egri érseki jószágigazgató; Vantsó Gyula, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója; Szent-Ivány Farkas, a HMGE alelnöke; lovag Floch-Reisberg Alfréd, a Pest Megyei GE alelnöke; Molnár János felsőházi tag, a Sárospataki Gazdakör elnöke; vitéz Géczy Sándor alezredes, a Heves Megyei Vitézi Szék képviselője; Fabrícius Endre OMGE titkár, Vitéz Árpád az Abaúj Megyei GE képviselője, Györffy Kálmán, Szohner Lajos, Fáy Viktor, Dőry Béla Heves megyei nagybirtokos a HMGE tagja, dr. Bozsik Pál prépost-kanonok, a Gyöngyösi Gazdakör küldötte; Gálffy János egri m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, Jezierszky Mihály, Heves megye gazdasági felügyelője; Póka József, a Tisza Jobbparti Mezőgazdasági Kamara titkára; Ihrig Károly egyetemi magántanár, dr. Gröber Ferenc gyöngyösi főszolgabíró. A gyűlést Bernáth István felsőházi tag, a Magyar Gazdaszövetség elnöke vezette, az elnöki tisztet dr. Puky Árpád látta el. Borhy végigtekintette az egyesület 70 éves történetét. Szólt a kiemelkedő terménykiállításokról és -vásárokról, tapasztalatcserékről, bemutatókról, tanulmányi utakról, az egyesületnek Gyöngyös és Heves megye gazdasági élete fejlődésére kifejtett hatásáról, társadalmi kapcsolatairól. Szólt a sikeres évekről és az 1920-as évekbeli tespedésről. Amíg Trianon előtt 36 hazai megyével volt az egyesületnek kapcsolata, 1920 után Nógrád-Hont, 77 Gyöngyösi Lapok, 1928. máj. 5., 4. Újra itthon. 465
