Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

Komárom-Esztergom, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Bács-Bodrog, Borsod-Gömör-Kis-Hont, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Hajdú és Abaúj-Torna megyével; 6 ország helyett most egyedül Svájccal. Amint befejezte szónoklatát, a vezetőség megköszönte Borhy elnöki tevékenységét, amit az egylet érdekében tett, és ezért „neve mint világító fáklya tündöklik a magyar mezőgazdaság sötét horizontján ".

78 A tanácskozáson Farkas Géza: A magyar lótenyésztés helyzete, ifj. Visontai Kovách László: A többtermelés az 1928-as konjuktúrában, Ivády Béla: A szőlőtermesztés jelentősége és a bor értékesítése címmel tartott előadást. Az utóbbi nyomán a HMGE első alkalommal fogalmazott, és terjesztett a mezőgazdasági kormányzat elé követelést: töröljék el a borfogyasztási adót.

79 Különös jelentőséget látunk a helybeli gazdakör és más gazdakörök képviselőinek tevékeny bekapcsolódásában, mert ezzel a kisemberek rétege is közel került az egyesülethez. A fellendülés jele volt az önálló székház létesítéséért indított társadalmi mozgalom is. Korábban nem lehetett volna elképzelni, azt hogy az egyesület bárki, főleg kisgazdák pénzét is elfogadja ehhez. Pedig most ez történt. Miután a nagybirtokosok 20 000 pengőt előteremtettek, a további 6000 pengőt az egyesület 19 polgári és 68 kisiparos, kiskereskedő, kisgazda tagjai adták össze. így már sor kerülhetett a székház építési ügyének előterjesztésére, amit Dőry Béla titkár az igazgató választmány szeptember 18-i ülésén meg is tett. A felszólaló tagok meglévő épület megvásárlását és annak átalakítását javasolták. Megegyezni azonban háromórás vita után sem tudtak. Akkor a jelen levő dr. Puky polgármester új épület emelését javasolta. Nyomatékul ingyen telket ajánlott fel a város részéről, amit a megjelentek lelkes „Éljen!", „Éljen!" kiáltással köszöntek meg. Az építkezési tervrajzokat és a folyamodványt az egyesület október 18-án nyújtotta be a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyet első alkalommal pecsételtek le a „Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, Gyöngyös " feliratú körbélyegzővel, rajta az állított, középen átkötött, felül szétbomló kalászokkal ábrázolt búzakévével. Még aznap engedélyezte az építés megkezdését dr. Puky. A székház alapkő letétele 20-án meg is történt. A december 19-én tartott igazgató választmányi ülésen Szent-Ivány Farkas már a zavartalan építkezésről szólt, amit a kedvező időjárás is segített. A székház építéséért sokat tett Dőry Béla titkár nem láthatta törekvése gyümölcsét, mert néhány nappal előtte meghalt. (Szent-Ivány méltatta az elhunyt érdemeit.)

80 Utódául Balogh Istvánt választották. Az 1928. évet a nyitás kezdetének is tekinthetjük. Megújult a szakosztályi élet. Átszervezték a meglévőket és újakat létesítettek. Ezentúl szinte mindennel foglalkoztak a kis- és középbirtokosok túlsúlyra jutása miatt, hogy megszüntessék a gazdasági területek „ anomáliáit a termelés és értékesítés köreiből". Például az előbb említett december 19-i tanácskozáson Gosztonyi Andor és Engel Herman nagybirtokos (!) feliratban ismertette az alispánnal „a válságba jutott Heves megyei dohánytermesztés" ügyét, amely nagybirtokost, kistermelőt egyaránt sújtott a kedvezőtlen piac miatt. A dohányügy után a cukorrepaügyet tárgyalták. A HMGE keretében szakosztályként működő Heves Megyei Cukorrépa Termelő Gazdák Szövetsége, amely 1470 kat. h. cukorrépa termelő terület kis-, közép- és főleg nagybirtokos tulajdonosait egyesítette, a hatvani cukorgyárral kötött átvételi vagy elővételi előnyös szerződését ismertette. Felhívta a kapcsolatban álló megyék gazdasági egyesületeit is a társulás kibővítésére. A gépészeti szakosztály a Szántógép-tulajdonosok Országos 78 1928. szept. 30-i jk., Murai János gy., 1-2. 79 Murai János gy. 1928. évi iratai. 80 Murai János gyj. 1928. a dec. 19-i jk. és Gyöngyösi Lapok, 1928. dec. 24., 2. 466