Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

A mezőgazdasági termelő nagyüzemek, uradalmak szintén tőkehiánnyal küzdöttek. A megye legnagyobb latifundiuma, a parádi-debrői, Károlyi-féle hitbizomány állami kezelésbe (6 bérleti egység) került gr. Károlyi Mihály jogainak felfüggesztése folytán. Emlékezetes, 1917-ben a HMGE központját Egerbe helyezték át, 1918/1919-ben pedig ideiglenesen megszüntették az egyesületi munkát. 1919. augusztus l-jén a HMGE székhelye „végleg" Eger lett. 1919 őszén Borhy György kétszer is tanácskozni akart az igazgató választmány és a szakosztályok újjáalakításáról, de a meghívottak nem jöttek össze. Az egyesületi élet azonban nem szűnt meg. 1920-ban Borhy összeállította a HMGE 1919-ig szóló történetét és statisztikai kimutatásait. A töredékben maradt feldolgozást feltehetően Székely Jenő, a Gyöngyösi lapok felelős szerkesztője véglegesítte.

73 1914-ben 460 tagja volt az egyesületnek, 1918-ban 190, 1920-ban 44. Méltán írta a visszaemlékezésben: „Az egyesület válságos helyzetbe került. "

74 Néhány év múlva kiderült, a helyzet tovább romlott, és a HMGE válsága elmélyült. Legtöbben a hajdani, háború előtti nagybirtokosok köréből váltak ki, mivel gazdaságuk a fentebb vázolt okok miatt összeomlott, birtokaik vagy bérlők kezére kerültek, vagy adósságaik folytán összezsugorodtak. Borhy, „ mint a mindenkori kormánypárt " kiemelkedő megyei politikusa, gyenge volt ahhoz, hogy társadalmi befolyása ellenére az egyesületet kirántsa a kátyúból. Eger város társadalmi körei talán attól tartva, hogy a HMGE mégiscsak Gyöngyöshöz kapcsolódik, érdektelenül nézték törekvéseit. Mindezt látva néhány közép- és kisbirtokos - Borhy hozzájárulásával - 1924-ben megalapította a Gyöngyösi Gazdasági Egyesületet (GYGE). Vezetőségének tagjai, Csépány Ferenc és Dredor Ferenc, valamint az ideiglenes alelnök, Bíró Lajos (egyetlen nagybirtokos) már 1921-ben, 1922ben, 1923-ban megmutatták jó szervező képességüket a gyöngyösi gazdák terménykiállításainak megrendezésekor. Természetes, hogy elsőként kiállítások és vásárok rendezésére gondoltak. 1925-ben a GYGE-nek már kereken 100 tagja volt. Közösségteremtő ereje egyfelől azért jelentős, mert pótolta a HMGE-t (de nem szakadt ki annak kötelékéből), másfelől a kilátástalan gazdasági körülmények között tagjai csaknem szövetkezeti jellegű tevékenységet végeztek: kisgazda bortermelő tagjainak jó minőségű borait a Gyöngyös és Vidéke Szőlősgazdái Szeszfőző Szövetkezethez adták kereskedelmi forgalomra, a gyengébb bort, 1926/1927-től évi 45 000 hl-t párlattá dolgoztatták fel. Ez a segítés a gazdasági világválság éveiben is megmaradt. „így alakult át kisember-támogató egyesületté a gyöngyösi gazdasági egyesület. "

75 1928-ban 141 tagjából 33 volt a helybeli és vidéki kisgazdálkodó. A gyöngyösi egyesület népszerűségét a felelevenített, vásárral egybekötött kiállítások is növelték. 1927-ben és 1928-ban kizáróan kis- és középbirtokos 1-3. helyezettje, 2 termény, 2 állattenyésztői kategóriában, összesen 12 volt. Az egyesület tevékenységét a gyöngyösi polgármester, dr. Puky Árpád is méltányolta, nyilvános rendezvényein megjelent. Noha ő nem lépett az egyesületbe, 1927 decemberében támogatta azt a törekvést, hogy a HMGE székhelyét helyezzék vissza Gyöngyösre. A helybeli hírlapok is sokat tettek ennek elérésében. Kimutatták, a HMGE csak gyöngyösi székhellyel lesz ismét életképes. A Gyöngyösi Lapok 1928. március 31-i száma ezt közölte egri távollétéről: „Azóta ennek a nagyra hivatott egyesületnek működése mintha megbénult volna. "

76 A GYGE ideiglenes 73 MOLNÁR József 1969. 16. 74 MOLNÁR József 1969. 19., a történeti visszatekintés alapján. 75 MOLNÁR József 1969. 17. és SZÉKELY Jenő 1931. 157. 76 A megtért „bűnös". 464