Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

dor földmunkás vezetésével. Czakó sem az egyesület ott őrzött okleveleit, sem ezüst emléktárgyait (kiállításokon, versenyeken nyert serlegek, plakettek, jelvények) nem semmisítette meg, hanem köztulajdonná nyilvánította, és a helyiséget bezáratta. A gyűjtemény sértetlenül fennmaradt.

69 A polgárok szervezkedését és a lakosság ellenállását a proletárdiktatúra vezetői országszerte erős kézzel törték le. Ezt tették Gyöngyösön is. A Forradalmi Törvényszék 1919. április 24-én plakátokon keresztül figyelmeztette a lakosságot, hogy a további ellenforradalmi kísérletek megelőzésére az urak köréből túszokat gyűjtöttek, és tartanak fogva: „Ezeknek a hajuk szála sem görbül meg addig, amíg Gyöngyösön rend és nyugalom lesz, amíg a proletárság uralma ellen valaki merényletet el nem követ. "

70 A túszok között második volt Borhy György nagybirtokos, a HMGE alelnöke, továbbá Grüszner Jenő bankigazgató, Ösztreicher Dezső nagykereskedő és Rosenfeld Emil izraelita nagybirtokos, a HMGE szakosztályainak tisztségviselői. Noha kitört a május 5-i ellenforradalmi megmozdulás Gyöngyösön, mindnyájan, a többi tíz társukkal szabadlábra kerültek a zavaros napokban. IV. Válság és fellendülés 1919-tól a második világháborúig Az 1919. augusztus 1-je után beállott politikai változás Heves megyében is a polgári erők felülkerekedésével indult. Annak ellenére, hogy július végén megyeszerte aktivizálódtak a polgári fegyveresek (katonatisztek, kispolgárok, hivatalnokok, kisgazdák csoportjai) nem ők, hanem a román megszállók (a trónörökös Heves megyén is átvonult kíséretével) katonai ereje törte meg a tanácshatalmat, a Heves Vármegyei Direktórium politikai hatalmát. A középpolgári és földbirtokos, továbbá katonatiszti körök heterogén ideológiát követtek. Gazdasági téren korábbi erejük és befolyásuk visszaállítása, társadalmi összeköttetéseik, tekintélyük megszilárdítása volt a céljuk. 1919/1920 telére az őszirózsás forradalom előtti gazdasági és társadalmi viszonyok visszaálltak, és állandósultak.

71 Mind az ipar, mind a mezőgazdaság teljesítménye elmaradt az 1918., még inkább az 1914. évihez képest. A fűtőolaj, benzin és szén hiánya krónikus termelési válságot okozott. Ezt tetőzte a munkaerőhiány és -kereslet rendszertelen váltakozása, majd a gazdasági életet bénító infláció. A pangó, nyersanyaggondokkal küzdő ipar és mezőgazdaság, a pénzügyi élet zavarai 1925/1926-ig jól látszottak. A megye 4 bankja, 2 ipari és 5 mezőgazdasági részvénytársasága került csődbe. Csak a kölcsönhöz jutott, vagy termelési körét korszerűsítő ipari vagy mezőgazdasági üzem élhetett tovább vagy újulhatott meg. Új alapítású üzem nagyon kevés volt, csak egriről és gyöngyösiről tudunk. Az utóbbi helyen, lévén tovább is a megye mezőgazdasági életének központja, 1924-ben megalapították az Industria Szőlőtermelők Ipari RT-t. Először ez az üzem készített sűrített mustot, és fagyasztott bort a megyében. 1926-ban már 200 000 P volt az alaptőkéje. 1927-ben megszerezte a Gyöngyös és Vidéke Szőlősgazdái Szeszfőző Szövetkezetet, amely által a szövetkezett közép- és kisgazdák tevékenységét is felügyelete alá vonta.

72 69 VARGHA Tivadar 1920. 62. és CZAKÓ Sándor közlése. 70 MM, Helytörténeti gy. az 1959. évi, tanácsköztársasági emlékkiállítás anyagából. L. még: VARGHA Tivadar 1920. 72. 71 Vö.: SZECSKÓ Károly 1977. 21. 72 SZÉKELY Jenő 1931. 156-157. 463