Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
B. Gál Edit: Főúri életmód egy vidéki kisvárosban. Adatok a Hallerek gyöngyösi birtoklásához
A Hallerek 1699-ben nyerték a bárói címet, míg grófi diplomájukat 1713-ban, illetve a kapjoni ágnak 1753-ban állították ki. Haller (I.) György, apja halála után, a birtokosztás alkalmával örökölte a kapjoni uradalmat, így a családon belül a tőle származó ágat kapjoninak szokták nevezni 2 . Fiatalon, 39 évesen 1633. április 20-án halt meg. 3 Egyetlen fia (I.) Sámuel diósgyőri várkapitány, szintén fiatalon, 1643-ban, 30 évesen vesztette életét Eger mellett a törökök ellen vívott harcban. Haller (I) Sámuelnek Károlyi Évával kötött házasságából - a Halierek nemzetségkönyve szerint - csak egyetlen fia, (II) György született. 1665-ben Lónyay Anna - Kemény János özvegye - és Haller György osztoztak a diósgyőri jószágon oly módon, hogy a gyöngyösi részeket közösben tartották, az adókat pedig felosztották egymás között. 4 Az ő neveikkel találkozunk 1659-ben, amikor Gyöngyös Pozsonyban tartózkodó földesurai szabályzatot adnak ki a városi elöljárók választásának jogköréről, vagy amikor György 1670-ben keresetet nyújt be egyik jobbágya nevében Gyöngyös városa ellen. 5 Haller (II) György második feleségének, Bethlen Évának halála után, 1693. február 13-án fiai (II) Sámuel és (III) György megosztoznak a birtokon. Az osztás során Sámuel kapja a diósgyőri és erdőszadai, míg György a kapjoni és balástelki jószágot. Ettől kezdve Sámuel és leszármazottai jelennek meg, mint a város életének egyik meghatározó földesurai. Nem véletlen tehát, hogy az 1693. évi összeírásban - amely a papság és a birtokos nemesség javait volt hivatva meghatározni - Heves megyében egyedül csak báró Haller „Samu" nevével találkozunk, akinek ekkor Gyöngyösön 10, Sáron 7, Tarjánban 8, Patán 17, Györkön 2, Visontán 4 és Szajlán 1 sessiója volt. Ezen kívül rendelkezett 8 praediummal úgymint: Verpelét, Markaz, Fegyvernek, Gyanda, Tarnócza, Eörs, Ugra és Domoszló pusztákkal. 6 (II) Sámuel Barkóczy Júliát vette nőül, kitől - Nagy Iván családtörténeti krónikája szerint - három fia: Zsigmond, Imre és (III) Sámuel születtek. A levéltári források azonban nem Imréről, hanem Mihályról szólnak. 1737-ben báró Haller Samuel mint bátyjának Zsigmondnak és öccsének Mihálynak a plenipotentáriussa vesz részt azon a családi gyűlésen, ahol az 1701-ben elvesztett, s a Szepesi Kamarához került diósgyőri uradalom fejében, valamint a Neoaquistikanak a siroki jószágért kifizetett költségek fejében a család erdélyi ága 8000 Réhnes forintot ítélt a három testvérnek és azok örököseinek. Ezen kívül átengedték nekik a Török-Nyáry jogon bírt siroki, valamint „ahhoz tartozandó több jószágot". 1 1737ben báró Haller Zsigmond tanúságot tesz róla, hogy apja, Haller Sámuel azért, hogy a diósgyőri uradalmat visszaszerezhesse, 1701-ben Bécsben zálogba adta Verpelét, Domoszló és Eger körül fekvő birtokrészeit Enczinger Jánosnak. Ezek a birtokrészek egy idő múltán Tarródy István kezére kerültek. Haller Zsigmond 1731-ben ezeket a részeket visszaváltotta. Már csak a kisnánai erdő van idegen kézen, de mivel az összes Nyáry birtok után az újszerzeményi bizottságnak a fegyverváltságot lefizették, kéri saját kezére Kisnánát is 8 . 2 A kapjoni uradalmat 1606-ban Haller Gábor, Bocskay István sógora nyeri adományul magától Bocskaytól, kinek a szabadságért vívott harc idején leghívebb szolgája volt. SZÁDECZKY Lajos 1886. 3 SZÁDECZKY Lajos 1886. 4 MOL P519./6 2-11. 5 SZEDERKÉNYI Nándor 1893a. 349. 6 SZEDERKÉNYI Nándor 1893b. 50. 7 MOL P519/6. 62-65. 8 HML Közig ir.: 1737:No 29 Soós jegyzetek Domoszló 1737. 402
