Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

B. Gál Edit: Főúri életmód egy vidéki kisvárosban. Adatok a Hallerek gyöngyösi birtoklásához

1739-ben a Heves vármegyei birtokokat - kivéve Tart, Pásztót és Szt. Jakabot - osztják föl egymás között a Hallerek, illetve Nyáry Zsigmond, Miklós, Mária és Krisztina örökösei. A jószágot két osztályba sorolták. Az első „classis"-t, amelybe Sirok, Rácfalu, Domoszlo Oroszlánkő várával, Visonta, Ugra, Karácsond, Tarnócza, Szajla, Pata fele, Tarján, Átány és Györk tartozott, a Hallerek kapták. A második, amelybe Verpelétet, Nagybereket, AlsóRosnokot, Felső-Rosnokot, Nánát, Kőkutat, Detket, Markazt, Sárt, (Tarna)Örsöt, Babit, a Bodi portiót, Halász felét, Kompoltot, Ványát és Gyandának felét sorolták, a fent megnevezett Nyáry örökösöknek jutott.

9 Gyöngyös a XVIII. században Gyöngyös 1334 óta mezővárosi kiváltsággal rendelkező település volt. Bár földesúri joghatóság alatt állt, mégis e rang bizonyos fokú - bár erősen körbehatárolt - önállóságot biztosított elöljáróságának. Szabadon választhatta vezető tisztségviselőit, dönthetett bizonyos polgárjogi kérdésekben, s helyhatóságán belül, mint elsőfokú bíróság hozhatott ítéletet.

10 A török kiűzését követően közel 3000 főre tehető a város lakosainak száma, amely 1746-ra már meghaladta az 5000-t. Ez a szám a földesurak által támogatott belső és külső migráció következtében 100 év alatt közel háromszorosára nőtt, hiszen 1848-ban 14870 főt számláltak össze a településen. A betelepülők nagy része felvidéki szlovák, illetve német iparos volt." A XVIII. század elejére tehető a zsidók és a görögök vagy más néven arnótok megjelenése, akik elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak. 1730-ban Bél Mátyás a következőket írja Gyöngyösről: „Szép és népes mezóváros a Mátra ölében, kellemes sík helyen. ... Egész területe négy nagyobb negyedre oszlik: az első a piactól ami középen van, Sólymos felé, északnyugatra halad és Sólymos (utcának, negyednek) nevezik, a második ugyancsak a piactól délre és Csapó (utcának, negyednek) nevezik, harmadik a Bene (utca, negyed) a piactól keletre és végül a negyedik ezzel szemben a Tót negyed. Ezeken a városrészeken ugyanis kereszthez hasonlóan utcák haladnak keresztül és itt is, ott is egyéb kis utcák vannak szétszórva. ...A városháza a piactéren van, ami után az előkelőbb Csapó és Sólymos városrészen végig igen sok nemes (család): Haller, Orczy, Almássy, Dévay és a ferences kolostor mellett Kada Pál háza van. A lakosok katolikus magyarok, eddig reformátusokkal és kevés némettel, több szlovákkal keveredve. ...A városbélieknek különben a földesurak mellett, akik többen is vannak, a bíró és a mezőváros tanácsa áll az élükön. A lakosok valamennyien földműveléssel és szőlővel foglalkoznak. ... A város területe azonban szűk, mivel szorosan körülveszik a közeli falvak: keletről Sár, délről Gyöngyöspüspöki, amit egyedül csak a Gyöngyös-patak választ el tőle, nyugatról Tarján és északról Sólymos. ... Ezért a lakosság a föld hiányán bérlettel segít, meg kereskedéssel, sűrűn vannak boltocskáik a piacon, különösen a görögöknek. Ezért a vásárokat, amelyek (Szent) Bertalan, Szent Erzsébet és Szent Orbán napján szoktak itt lenni, joggal és méltán számíthatják a leghíresebbek közé Magyarországon. "

n Az oppidum beépítettsége a XVIII. század közepén a következő képet mutatta: 9 MOL P519/6. 76-79. 10 SZABÓ Jolán 2001. 7. 11 SZABÓ Jolán 2001. 14, HAJAGOS József 2002. 90. 12 BÉL Mátyás 2001. 213. 403