Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
Meg kell említenünk még egy a történeti irodalomból ismert, de eddig kellőképpen nem értékelt kollektív jutalmazásról, amelyben az egri várvédők részesültek. 1554-ben I. Ferdinánd király az akkor még élő összes jobbágyszármazású várvédő katonát, élte fogytáig mindennemű állami adófizetési kötelezettség alól mentesített. 41 Az ily módon megjutalmazom jobbágy származású egri katonák kollektive az ún. vitézlő rend tagjaivá váltak. Azt kell mondanunk, hogy Eger vára nem csupán hadtörténelmileg országos jelentőségű várharcok színtere volt, hanem társadalomtörténeti szempontból egyben a vitézlő rend születésének az egyik legelső otthona volt. Az 1552-es várvédelem rendkívüli lélektani jelentőségét is szokták hangsúlyozni, hiszen egy olyan időszakban következett be, amelyben a török túlerő legyőzhetetlennek látszott. Az 1526-os mohácsi csata után eltelt negyedszázad után ez az első alkalom, amikor a királyi haderő nagyjelentőségű győzelmet aratott a magyarországi hadszintéren a török felett. Még azt is ki szokták emelni, hogy 1552 után a török 44 évig nem próbálkozott Eger újabb ostromával. Ez igaz, de az is, hogy tervezte azt. Hiszen az 1566. évi hadjáratot, amelynek során elfoglalták Gyula és Szigetvár várait, eredendően Eger bevételének a céljából indította a török hadvezetés. Az „egri név" Az 1552-es egri ostrom a gyökere egy közismert szólásunknak, amely az „egri névvel" kapcsolatos. A régiek közül egy bizonyos Medgyesi Pál 1640-ben kelt írásában kifejtette a szólás eredetével kapcsolatban összefüggést talált a sikeres várvédelem és a szólás megjelenése közt: „ Talán innen költ osztán az Egri név, hogy a ki valamely dolgot ditséretessen végben-vitt, vagy valami vitézséget tselekedett, azt szokták felőlié mondani, hogy felütötte az Egri nevet!" A szólásnak számos változata ismert felütötte, elnyerte vagy kivívta az egri nevet. A nyelvész vélekedése szerint „a szólásunkban a fel igekötő nem a térbeli emelkedés, illetőleg feljutás kifejezője, hanem a cselekvés magasba irányulásának, befejezettségének és eredményességének egységét jelenti, tetteivel, vitézségével, hősi helytállás ával felütötte, azaz megkapta, elérte, elnyerte (az egri nevet). " 48 Csokonai Vitéz Mihály költő írásaiban többször is említi az egri nevet. A Diétái Magyar Múzsában, 1796-ban így íriz:. „Mennyi sok ellenség viadalján, /hány hadi tűzbe/ Nyertek egri nevet..." Majd a Dorotyában ekként írta: „Kik állottak belé a leány seregbe, / Kik voltak vezéri az amazoknak/ S örök egri nevet kik nyertek magoknak." Végül a Tempefői c. művében mondja:„domine Csikorgó poéta": „Menjen kend a nemes gavallérok közé /Ki nyer egri nevet, lássuk valé". 49 Az „egri nev"-nek már a XVI. század derekán különösen jó csengése volt. A várvédők között Kamuthy Balázs lovas tiszt, az 1552-es ostrom egyik résztvevője volt, aki 1569 táján Egerből Erdélybe települt át. A Kamuthy családnak már Magyarországon „egri" előneve volt, s azzal élve telepedtek le az erdélyi fejedelemségben. Az egri hős fiai közül Kamuthy II. Balázs fiatal korában szintén az egri várban szolgált. 50 Az 1552-es várvédő Rhédey Ferenc leszármazottai is Eger várában tanulták a vitézséget. 51 Feltehetően az 155247 RÚZSÁS Lajos 1939. 26.; SUGÁR István 1971. 98. 48 Lásd: BAKOS József 1962. 1963-174. tanulmányát a kérdés alapos kifejtéséhez. 49 BAKOS József 1962. 171. 50 NAGY Iván 1860. VI. 60-61. 51 KOMÁROMY András 1894. 3-4. 257
