Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”

ben Egerben harcoló Halmy Miklós fia lehetett, az a Halmy Gábor, aki lovas hadnagyként szolgált a várban 1588-1595 között.

52 Az „ egri név" egyik következménye lesz utóbb, hogy vonzó lett Eger vára, s a XVI. század második felében a Balassi Bálint által megénekelt „vitézlő iskola " székhelyévé vált. Az „egri név" jól csengett, s bizonyára növelte is az itt lakók önbecsülését. Ez az önbecsülés nem teljesen újkeletű abban a korban, hanem ennek a gyökerei évszázadokkal korábbiak voltak. Egerben az egyik városrész neve Szabadhely volt a Bakócz kódex szerint, mivel az itt lakók szabadosok voltak. így nem fizették az ún. taxa regiat. Kétségtelen tény, hogy nem csupán a fennmaradt 1551. évi városi urbárium szerint, de már a XV században az itt lakók mentesek voltak minden jobbágyi teher és szolgáltatás alól, s kizárólag „a Főtisztelendő (azaz a püspök) Úr leveleit tartoznak, bárhol legyen is a munka, 12 mérföld (kb. 100 km) távolságra bármely időben saját költségükön szállítani. " Az egri püspökök, mint földesurak az egri Szabadhely lakosai révén biztosítottak maguknak egy közel 100 km-es sugarú körön belül egyfajta zavartalan és költségmentes futárszolgálatot. Ez pedig már 1443-ban is létezett, mert az egri Szabad utca elnevezése lakosainak kiváltságos helyzetére utal.

53 Az már külön érdekesség, hogy a Szabadhely nevű városrész korábbi neve Sólyom utca volt. Minden valószínűség szerint az államalapítás koráig visszanyúlhatott ennek a Sólyom utcának az elnevezése, amelynek lakói az egri püspökség ún. szolgáltató népei lehettek az államszervezést követő évszázadokban, akiknek a feladata a vadászatokhoz nélkülözhetetlen vadászsólymok tartása és nevelése. Erre kitűnő lehetőséget adott az egri melegvizű források környékén lévő hatalmas tó, (a mai Érsekkert területe és annak tágabb környezete), ahol még télen sem fagyott be a víz, s ily módon a környék a madarak kedvelt helye volt. Utóbb a XV. század második felében itt létesült az egri püspöki vadaskert. Új helyzet állt elő 1549-ben. 1549. december 2-án Oláh Miklós egri püspök kérésére I. Ferdinánd király a visszavonásig minden adózás alól felmenti Eger összes polgárát és lakóját valamennyi rendes és rendkívüli adóktól, a hadisegélytől, továbbá a kamara haszna vagy bármely más kincstári adó alól. A kedvezményt a város lakói azért kapták, mert Eger úgymond a török torkában van, az ellenség gyakran támadja, s a sorozatos támadásoktól sokat kell szenvednie, de a várőrző katonákat is kiszolgálja, s nemcsak a várat és várost védi, hanem szükség esetén védőbástyául szolgál a felső országrész számára is. Az ország déli részeiből már eddig is sok nemes menekült a városba, akik a veszély esetén a várbeli lovasokkal együtt lóra ülnek, és a törökök ellen harcolnak. Ezért az uralkodó minden segítséget meg akar adni az egrieknek, ezért mentesíti őket a kincstári adófizetések alól.

54 Egy feltételt szabott még az uralkodó, hogy a város lakosai tartoznak a török beütés esetén a vár katonáival együtt harcolni. 1552. április 9-én Oláh Miklós megerősítette Egernek ezt a kiváltságát, és felmentette a város lakosait minden adózástól.

55 Egerben a Szabadhely nevű városrész lakói 1558-ban arról panaszkodnak, hogy a szent királyoktól nyert kiváltságaikat megsértették. Régi szabadságuk abban áll, hogy nem fizetnek cenzust vagy taxát, csupán a vár érdekéből levelet hordanak 12 mérföld távolságig, meg a gabonát rostálják a várban. 1558-ban viszont a várépítéshez fuvaroztatják őket, 52 BENEDEK Gyula 1993. 269. 53 SUGÁR István 1970. 215. 54 HML V-l/b/1. B. I. 4. 4/1549. számú irat. 55 NAGY József 1978. 35. 258