Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
ri Völgy jobbágyai az 1552. évi várostrom után 6 évig adómentességet kaptak.^ Az 1553-54. évi számadások jól tükrözik, hogy a török az előző évi hadjárat során, hol és milyen pusztításokat okozott. A tizedbevételeknél rendszerint találkozni az illeték elengedésére vonatkozó bejegyzésekkel. Főleg, az Egri Völgy, Felnémet, Tárkány, Szöllőske, Tihamér, Noszvaj, Tálya, Maklár és más falvak részesültek e kedvezményben, s különösen a földesúri kilencedet engedték el. A szokásos cenzust lejjebb szállították a jászoknál és a kunoknál. Ez utóbbiaknál a tavaszi gabona után fizetett korábbi évi cenzust, amelynek 510 fertály szokott lenni, elengedték. 44 Csak a tavaszi gabona utáni cenzus túri fertályban számolva 510 x 25,1 kg = 128 métermázsa, míg a varsányi fertály szerint számolva 150,5 x 510 = 767,55 q lehetett. Az egri vár védőinek a megsegélyezése, az 1553. április 22-én Sopronban tartott országgyűlésen is téma volt. Az országgyűlés 25. cikkelyében írták: „Továbbá: mivel a közelebbi hónapok alatt, a katonák a jó isten kegyelméből Eger ostromától felszabadultak: de az ostromlás alatt nagy részük súlyos sebet kapva, többen pedig részint testüknek tagját vesztve, részint megcsonkítva: élelmük megszerzése tekéntetében a mások segélyére szorulnak, ez okból mindezek, akik az egész hazának voltak hasznára, érdemesek arra, hogy mindnyájan mindenkinek jótékonyságát érezzék. " A törvény azoknak is a segítségére kivánt lenni, akik Egerben derekasan harcoltak, s török rabságba kerültek, de önmagukat kiváltani nem tudják. Végül a karok és a rendek megszavazták, hogy minden jobbágytelek után 10 dénár adó kivetésével az elesettek özvegyei és árvái, a sebesültek megsegítésére, s a török fogságba esettek kiváltására pénzalapot hoznak létre. 45 Ide tartozik, hogy az egri 1552-es török harcoknak nem csupán hősi halottjai, sebesültjei voltak, hanem a védők közül néhányan a csaták során török fogságba estek. Róluk eddig kevesen emlékeztek meg. A várvédők névsorában olvasható Istók Benedek és Nagy Pál felnémeti esküdteknek neve, akik, hogy megvédelmezzék magukat, az egri várban kerestek menedéket, viszont az otthonmaradt feleségeiket és gyerekeiket a törökök elhurcolták. A foglyul ejtettek kiszabadítására 40-40 frt értékű sót utaltak ki. Bizonyára az ő esetük nem volt egyedi az egri ostrom idején. Más foglyokról is tudunk. A várbeliek lovascsapatai az ostrom során többször kitörtek az erősségből, s az egyik ilyen kirohanás alkalmával Istvánffy Miklós szerint Báthori András hadnagya, Paksy Jakab és Perényi Gábor hadnagya, Viszási Mátyás 200 lovassal megtámadták a táborból legeltetés és fahordás céljából kivonult törököket. Az ellenség soraiból többet megöltek. Időközben a megtámadott törökök segítségére siető katonák Paksyt és társait elfogták, Viszásit és embereit az ütközet során megölték. Paksy Jakabot, mivel ő értékes fogolynak számított, miután a testvére, János azidőben Komárom várkapitánya volt, két társával Konstantinápolyba hurcolták. Az egyik lehetett Paksy Jób, aki rokona volt, s utóbbit valóban kiszabadították. A Paksy val elhurcolt másik lovas katona nevét nem ismerjük. Az elfogott huszárok közt voltak: Jánosi Miklós, Katies Miklós, Rácz (Thrax) Farkas, Sini Ferenc és Tarjányi Ferenc. Ókét Ahmed pasa az ágyúk sáncaihoz kötöztette úgy, hogy a várbeliek is jól láthassák, majd mi történik velük. Ezután, az elfogott és lekötözött foglyokat brutális módon kivégezték úgy, hogy a szerencsétlen katonák lábszárait, karjukat és mellüket vasdorongokkal összetörték. 46 43 RÚZSÁS Lajos 1939. 26. 44 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 160. 45 MÁRKUS Dezső 1899. 355. 46 ISTVÁNFFY Miklós 1962. 273. 256
