Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

kerettel rendelkező fülkék esetében számolni lehet azzal is, hogy a hátat esetleg külön kialakított, a szárkövek közé ékelt kőlapokkal tölthették ki. Ez esetben a hát illesztékének homloksíkját a szegélyfaragás pereme jelölhette ki.

9 A függőleges rögzítésmód figyelhető meg a II—5. márvány lábazati töredék felső felületén, ahol a szárelemet kötő csaphelyek mellett a fülkehátat rögzítő csaplyuk részlete is feltűnik. Ugyanakkor a rekonstrukcióba beépített félköríves záradékdarabon (B.5.) és a II—4. töredékes vöröses homokkő záradékon a keret belső pereme mellett látható az egybefaragva csatlakozó ívmezö részlete (4. kép). A keret és az ívmezö egybefaragása továbbá két fehér márvány töredéken is feltűnik (11-20., 11-21.). Megjegyzendő, hogy a 11-21. és II—4. fülkezáradékoknál a félkörívet kijelölő sugár nagysága eltér a B.5. és II—8. esetében alkalmazott fél lábnyi mérettől. Az előbbinél ez közelítőleg 25-26 cm lehetett, az utóbbinál 31-33 cm körüli, a kisebbeknek a kétszerese volt. Mindez arra figyelmeztet, hogy a tagolásban eltérő nagyságú vakfúlkék is szerepetjátszottak. A fenti négy töredék esetében bizonyos, hogy az ívmezőt a kerettel azonos tömbből alakították ki, míg a fülke váll alatti hátfelületének ilyen megoldása a vizsgálható töredékeknél ismeretlen. Azonban arra, hogy a felépítményben esetleg másfajta összeállítási, illesztéstechnikai változattal, a keret és kitöltés eltérő kezelésével, és egyben a különböző fajtájú és színű kőanyagok dekoratív összhatásának többféle változatával is számolni lehet, példa a HI-3. szürkésfehér márványlap. A laptöredék egyik oldala 25-26 cm sugarú félkörív. Az egykor 7 cm-nél valószínűleg vastagabb, fűrészelt hátú, csiszolt homlokfelületü darabról elképzelhető, hogy ívmezőt kitöltő hátlap részlete volt.

10 A soron következő ornamentális márványtöredékek némelyike ismert, visszaköszönő szereplője a vártörténeti kiállításoknak. Részben ezek az ismeretlenségből kiemelt darabok képviselték Eger fragmentumait a Topográfia illusztrációiban és az Árpád-kori kőfaragványok 1978-as székesfehérvári szemléjén.

11 Az utóbbi helyen, a róluk szóló - első és egyetlen - katalógus tételekben, az 1-6. és I—10. töredékek elemzésénél kisarchitektúrával való összefüggésük kérdése már előkerült.

12 Az 1-6. félköríves keret részletét fenntartó fehér márvány záradéktöredék homlokfelületét indás-szőlőleveles ornamens borítja (15. kép). Az ívzáradék irányában elkeskenyedő mezőt a helynövekvés irányának megfelelően egyre nagyobb íveket vető hulláminda tölti ki, s annak egyre teltebb közeibe, mintegy a növekedés, kibomlás különböző fokait illusztrálva, naturális ihletésű szőlőlevélformák ágaznak le. Az ívmezö keretének csonkán megmaradt külső, homorú tagozatát is indadísz bélelte. A záradéktöredék architektonikus részleteit, a felső vízszintes illesztéket és a díszített bélésű „archivolt"-ot magukban, a váll és a váll alá lefutó részletek hiányában szemlélve a forma a kisárkádot feltételező „cibórium architektúrához" való utalás korábbi felvetésének is megfelelhetne.

13 Bizonyos, hogy a márványfaragvány kisméretű architektúrából származik, elegáns ornamensének formálása, fúróval sűrűn fellazított felülete, magasabb technikai képzettségről árulkodó kivitele a kérdéses architektúra előkelő részletéről tájékoztat. 9 Ugyanez 11-13. töredéken is megfigyelhető'. A rekonstrukcióba beépített függőleges helyzetű töredékek esetében (B.2., B.4.,B.7., B.8.) az oldalsó felületek megmunkálásmódjáról jelenleg nincsenek ismereteink. 10 Ha a töredék értelmezése helytálló, akkor további, az ívmezö és a vállvonal alatti hátmezó' viszonyára vonatkozó kérdések vetődnek fel. 11 HMM I. 1969. 74., 42. k.; Tóth Melinda: 254-256. 43. k. in.: ÁK 1978.; KOZÁK Károly 1981. 9., 19. k.; KÖH Fotótár, 78141. 12 Tóth Melinda: 191. 192. sz., 254-55. in.: ÁK. 1978. 13 Tóth Melinda: 191. sz., 254-55. in.: ÁK 1978.; KŐFALVI Imre 1980. 14. k. 255. 118