Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Szigethi Ágnes: A Pyrker-képtár Budapesten
és tárgyilagosságra törekvő részletezés jellemzi, a Lübeck-i megrendelésre készült, 1491-ben befejezett monumentális oltárnak mai felfogás szerint a műhely közreműködésével készült változata. Minthogy a rendelkezésre álló idő a gyűjtemény akár vázlatos ismertetésére sem elegendő, helyes és célszerű megoldásként a képtár művészi kvalitásban legkiemelkedőbb és legjelentősebb néhány darabját szeretném felidézni az itáliai festmények közül, s azért az olaszok közül, mert az anyagnak kétségtelenül fajsúlyosabb részét ez az anyagrész képviseli. A Nemzeti Múzeumnak eredetileg átadott 192 festmény közül a velencei festészet XVI-XVIII. századát képviseli mintegy 80-90 darab (ez az ingadozás a művek modern stíluskritikai megítéléséből következik). A művek művészi színvonalát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy nagy számban szerepelnek a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának állandó kiállításán. Közöttük van Vincenzo Catena jelzett Szent családja a XVI. század első évtizedéből, vagy Pordenone 1530-as évek elejére datált sorozata a Scuola di San Francesco mennyezetéről (a sorozat 6 darabja a Pyrker anyaggal került birtokunkba, további két kép a londoni National Galleryben van). A velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb mesterének, Paolo Veronesének 1575 körül készült Velence allegóriáját ábrázoló festményének pontos származása ugyancsak ismert: a Doge Palota Sala del Magistrate delle Legne termének mennyezetéről való. A Velence allegóriájaként megfestett, méltóságteljes nőalak előtt Neptunus és Hercules, a tenger és a szárazföld megszemélyesítőjeként hódol. Veronese festői örökségének hagyományait felelevenítő mester a Genovából Velencébe települt Bernardo Strozzi, akinek jelentős szerep jutott a velencei XVII. századi festészet megújításában. Veronese inspirációja jól érzékelhető egy Angyali üdvözlet töredékeként fennmaradt Máriát ábrázoló festményén, a női alak monumentális formálásában és a drapériák mozgalmas, dekoratív, ám ugyanakkor plasztikailag is értelmezett alkalmazásában. Strozzi egyes, kelendő témáit szívesen variálta, közéjük tartozik az Angyali üdvözlet is, amelyből a Szépművészeti Múzeumba is három változat jutott különböző forrásokból. Közöttük a legelragadóbb az ugyancsak a Pyrker anyagból való kisméretű kép, amelynek lendülete, mozgalmassága, a festői előadásmód frissessége Strozzi virtuozitásának legjobb pillanatait idézi, és egyben a következő stíluskorszak, a XVIII. századi rokokó festészet törekvéseit előlegezi. Ezt a korszakot képviseli a légies könnyedséggel festett Madonna hat szenttel с kompozíció, a velencei - és egyben az európai festészet XVIII. századának legnagyobb egyénisége, Giovanni Battista Tiepolo alkotása, amely a kitűnő, ám tanítványánál mégis kevésbé jelentős mester, Gregorio Lazzarini nevével szerepelt Pyrker gyűjteményében. (Lazzarini két képe a Vármúzeum Pyrker emlékkiállításán látható éppen.) 2 2 A Szépművészeti Múzeum festményeire vonatkozó legteljesebb irodalmat közli: PIGLER A. 1967. 34
