Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Szigethi Ágnes: A Pyrker-képtár Budapesten

Az eddig említett művek a gyűjtemény legjavát képezik, érdemes azonban még több figyelmet szentelnünk a Pyrker által vásárolt reneszánsz képmások kö­zül két kiemelkedő darabnak, mert, azon túl, hogy a műfaj legnagyobb alkotásai közé tartoznak, a reneszánsz festészet és a portré műfaj fejlődésének egyik legje­lentősebb és legérdekesebb fordulatába engednek bepillantást, amikor a rene­szánsz egyéniségkultuszát szolgáló műfaj a külső hasonlóság helyett a belső, a lel­ki-érzelmi mozzanatok, a lélekábrázolás lehetőségeit fedezte fel és érvényesítette rendkívül magas színvonalon. Az első képmás Cornaro Katalin ciprusi királynőt ábrázolja, amelynek felira­ta mind a festő, mind az ábrázolt személy nevét tartalmazza, nincs tehát rejtély ezeket a kérdéseket illetően. A velencei köztársaság hivatalos festője, Gentile Bellini háromnegyed profilban, alla cintura, azaz övig ábrázolja az özvegy király­nőt és szenvtelen tárgyilagosság jellemzi mind a kövérkés női arc vonásainak visszaadásában, mind a ruharészletek, az ékszerek, az áttetsző fátylak megjelení­tésében, az 1590-es évek második felére datált képen. Catarina Cornaro képmása Gentile életművében még egy alkalommal előfordul: a Scuola Grande di San Giovanni Evangélista számára készült kilenc darabos sorozat egyik nagy, sokala­kos történeti jelenetének részleteként. A Szent Kereszt ereklye Ponte San Lorenzonál történt csodáját ábrázoló kép topografikus hűséggel adja vissza a je­lenet helyszínét és hasonló pontosság érvényesül a szereplők portrészerű hűség­gel való ábrázolásában is, akik között Gentile családja festőtagjai, valamint sógo­ra, Andrea Mantega a portréját is elhelyezte és azonosították a nézők seregében Pietro Bembo, velencei költő és humanista képmását is. 3 Bembo az Asolani (Asolo-beliek) с költeményében dicsőítette Cornaro Katalin művészetpártoló ud­varát, a királynő ugyanis Ciprusról távozva ebben a városban, Asoloban élte le életét. (A Szépművészeti Múzeum Raffaellonak tulajdonított ifjú képmásának modelljét is azonosították Pietro Bemboval, valamint időskori képmását a Tizianonak tulajdonított Öreg férfi képmásában, ltsz. 108.) 4 A Cornaro Katalin képmás a XVI. század legvégének korszakát, amikor a portréfestés a külső, fizi­kai hasonlóság visszaadásának minden eszközével rendelkezett már, magas mű­vészi színvonalon képviseli. 3 GARAS K. 1965. 2. sz. 4 GARAS K. 1965. 15. sz. és 26. sz. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom