Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben
Kétségtelen azonban, hogy az így kapott új funkcióval az addig elhanyagolt, csak kőbányaként szolgáló várrom egy része is rendezetté vált. A lassan kibontakozó történeti érdeklődést emellett jól jelzi, hogy 1862-ben az első tudományos célú feltárásra is sor került a székesegyház romjai között. 6 Ez utóbbinak azonban még nem lettek kifejezett műemlékvédelmi „következményei" - hasonló esetekben erre másutt sem volt nagyon példa. A kiásott falakat részben visszatemették, sőt, végül az e kutatásokat támogató Bartakovics Béla érsek a vár nagyobbik, északnyugati részét a honvédségnek engedte át. Ez további bontásokkal járt, elsősorban az ekkor emelt s ma a Dobó István Vármúzeumnak otthont adó új kaszárnyaépületek építése kapcsán. Miközben megszülettek a magyar műemlékvédelem első törvényei és fokozatosan kiépült annak szervezete is, 7 az 1552. évi ostrom háromszázötvenedik évfordulója után négy évvel a putnoki vasútvonal építése kapcsán átvágták a vár északkeleti sarokbástyáját. Elbontották nyakrészének falait és ágyútermeit s ezzel a legnagyobb, a mai napig sem jóvátett pusztítást okozva az épületegyüttesben. De 1902-ben is csupán egy újabb síremlékkel gazdagodott a Pyrker érsek által kialakított mauzóleum, kissé megkésett milleneumi megemlékezésként a Szépasszony-völgyben feltárt honfoglaláskori temetőből előkerült csontokat helyezték el itt egy díszes szarkofágban 8 . A kultusz tehát még továbbra is csak a mesterségesen létrehozott emlékhelyhez s nem a vár falaihoz kötődött, ha csak nem soroljuk ide, hogy a város fiatalsága már ekkor is előszeretettel kereste fel a Gárdonyi Gézát is megihlető, régóta ismert - sőt, a műkedvelő Balogh János főhadnagy által már korábban többé-kevésbé rendszeresen kutatott 9 - különböző „földalatti járatokat". Az inkább a látványosabb épitményekkel foglalkozó hivatalos állami műemlékvédelem érdeklődése és figyelme mindenesetre ekkor még nem érte el ekkor a sokszor csupán „romhalmazként" aposztrofált és talán még műemléknek is alig tartott Eger várát. Lényeges fordulat csak az I. világháború után következett be. A városban működő három fiatal tanár, Pálosi Ervin, Pataki János Vidor és Lénáit János - Pataki által megfogalmazott - célkitűzése, azaz annak meghatározása, hogy „milyen lehetett a vár dicsősége magaslatán, Dobó István korában " 10 már a szűkebben ér6 Az 1862-ben Henszlmann Imre kezdeményezésére itt folytatott feltárások behatóbb értéklése még várat magára - vö. DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. 132., LÉNÁRT Andor 1982. 9-12 - de ennek köszönhető a székesegyházról született első tudományos munka: IPOLYI Arnold 1862. 7 HORLER Miklós 1996. 8 Minderre többek között: LÉNÁRT Andor 1982. 13-18. 9 BALOGH János 1881. - Ezzel kapcsolatban vethető fel, hogy érdemes lenne a várainkhoz, történeti épületeinkhez kötődő alagút-mondakört is tudományos vizsgálat tárgyává tenni, mivel tény, hogy ez nem csupán Eger esetében vált a kutatások egyik fontos inspirálójává s nem utolsósorban a várkultusz egyik fontos elemévé. Ld. minderre Praznovszky Mihály előadásának szövegét a jelen kötetben. 10 РАТАЮ János Vidor 1964. 14o. 257
