Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi

adósa az írónak, amiéit ilyen nagyszerű emléket állított könyvével a városnak. Utcát neveztek el Gárdonyiról. Ő éppen külföldön tartózkodott, amikor értesült a nagyszerű hírről, megható levelét Tóth Béla újságíró „Esti levél" című cikkében közölte is. Tóth Béla örömének adott hangot a történések miatt, s a cikkből azt is megtudjuk, hogy Gárdonyit éppen Törökországban érte a hír.

6 Gárdonyi leveléből az is kiderül, hogy mennyire örült, hogy ő már életében olyan babérokat arathatott, amely másnak csak halála után adatott meg. Amíg Gárdonyi élt, azért vásárolták jobbára könyveit, mert ismert író volt meglehetősen stabil olvasótáborral. Átnézve a korabeli újságokat, tudjuk, hogy azok rendszeresen tudósítottak az éppen készülő Gárdonyi regényekről.

7 Az Egri csillagok újabb kiadásait is ilyen várakozás előzte meg. A regény felhívta a figyelmet természetesen az egri hősökre is, az 1552-es eseményekre is. A könyvet az ismert író egyik nagyon jó regényének tartották. Gárdonyit halálakor saját akarata ellenére, a város döntése nyomán az egri vár falai között helyezték örök nyugovóra. Temetésén Kosztolányi Dezső búcsúztatta, az ország irodalmi életének színe java gyászolta őt. Sírja zarándokhellyé vált. Halálának évfordulóján minden évben megemlékeztek róla. Ez a hagyomány egyébként mind a mai napig tart. Ahhoz, hogy később ilyen kultusz alakult ki a vár körül, nagy szerepe volt annak a döntésnek, hogy a várban van a sírja. Ettől fogva még inkább elválaszthatatlan lett Gárdonyi és a vár kultusza. A kettő nem működik egymás nélkül. Halála után társaság alakult, amely kisebb nagyobb megszakításokkal több évtizeden keresztül ápolta az író emlékét. Másként alakult a könyv sorsa az író halála után. Több, mint negyvenezer példányban kelt el a két háború közötti évtizedekben, de nem sokat írtak erről a könyvről. Más regényei mellett kissé elhallgatták, nem méltányolták kellően. Gárdonyi megmaradt novellistának, vagy ahogy Z. Szalay Sándor írta: „meghitt hangulatok finom lelkületű festőjét vagy ambícióit ironikus-derüs mosolyokban kiélő, furcsa bölcselkedőt látták, aki hol a keresztény vallásban, hol az okkultizmusban keresett vigaszt magának, hogy elviselhetővé tegye az életét... "

8 Az egri remete képbe beillett a Láthatatlan ember vagy az Isten rabjai, de nem igazán tudtak mit kezdeni az Egri csillagokkal. Nem tett jót a regénynek az sem, hogy 1923tól Gárdonyi József kiegészítésével jelent meg a könyv. Az író fia sokat belejavított a regénybe Gárdonyi jegyzeteire hivatkozva, de ezek a javítások több helyen jelentősen eltértek az író eredeti szándékától. A második világháború után hosszú évekig nem beszéltek róla sokat. De Eger továbbra is ápolta Gárdonyi emlékét. Sírja körül, halála és születése évfordulóin megemlékeztek róla. Fia, Sándor, aki 6 Pesti Hírlap, 1899. Lelt. Sz. B. 76. 258.I.e. 7 Gárdonyi sajtógyűjteménye több cikket tartalmaz ezzel a témával kapcsolatban. A gyűjteményről egy korábbi tanulmányomban részletesen írtam. 8 Z: SZALAY Sándor 1970. 137-138. 205