Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi

gondozta a család megmaradt emlékeit, vendégeket fogadott az író házába, s mint egy múzeumban kalauzolta őket. 1952-ben aztán múzeum lett az író háza. A hatvanas években kitaláltak a regény számára egy nagyszerű, új kategóriát. Az Egri csillagok egy sikeres ifjúsági regény. Nagyszerű történet, kitűnően megfelel annak az elvárásnak, hogy a fiatalságot megtanítsuk a történelemre, hogy e nagyszerű eseményen keresztül számos fontos emberi értéket mutassunk be, s mindez egy néptanítóból lett író munkája, aki élete végéig meg is maradt minden ízében tanítónak. Ettől kezdve a helyzet teljesen megfordult. Az Egri csillagok került a fő helyre, s a többi regényt hallgatták el kissé. Az új, megváltozott Gárdonyi képet az Egri csillagok köré építették fel. A nagyszerű helytállás, összefogás, nemzeti egység jelképévé vált. Az egri remetét nem bántották, nem boncolták, nem elemezték. Eletének azokat a momentumait emelték ki, amely az Egri csillagok köré szőtt koncepcióba illettek. Ebbe az új képbe viszont nem fértek be más művei, csak megemlítették azokat. Elterelődött a figyelem az író nagyszerű jellemábrázolásáról, csodálatos, csiszolt nyelvezetéről. Sőt, eredeti írói szándékáról sem esett szó. És mégis nagyon érdekes, hogy ez volt az az időszak, amikor Gárdonyi regénye óriási hasznot hozott az egri várnak. Az Egri csillagokat kötelező olvasmányként minden hatodikos kisdiák megismerte. A vár 1552. évi ostromán keresztül nagyszerű képet kaptak ezek a gyerekek a végvári életről. Pontosan tudták, hogy az egri vár kapitánya Dobó István volt. (Ha megkérdeznénk mondjuk azt, hogy ki volt Szolnok vagy Temesvár kapitánya, bizony zavarba jönnének sokan.) Egyetlen olyan vára sincs Magyarországnak, amelynek védői közül legalább 6-8 személyt fel tudnak sorolni. Eger esetében ez sem jelent problémát. Az Egri csillagok című regény tette az 1552-es helytállást a nemzettudat részévé. Eger neve ennek a regénynek köszönhetően lett a hősi helytállás szimbóluma. Az Egri csillagok Magyarország legolvasottabb regényévé lett. És micsoda szerencse, hogy Gárdonyi pont ezt a címet választotta! Több változat megfordult a fejében, amikor regényének címet keresett. „Gergő deák". Jó cím, de nem beszél igazán mindenről, amiről a regény. „A török gyűrű". Rejtélyes, de nem árulja el a regény fontos mondanivalóját. „Bornemissza Gergely élete". Telitalálat, de olyan, mint egy iskolai dolgozat címe. Hold és csillagok. Ez már majdnem jó, csak félő, hogy kicsit túl misztifikált. És akkor jött a végső, az utolsó cím: Egri csillagok. Marketing szakemberek pályázatokat írnak ki egy-egy rendezvény címére, jelmondatára. Gárdonyi valószínűleg a fődíjat nyerte volna el. Az egri csillagok fogalommá vált. Nemcsak egy regény címe lett, hanem egy várossal is azonosult. Csillagok születtek! Külön története van annak is, hogy micsoda utóélete lett ennek a címnek! Egy musical készült, melyben gyerekek élik át az eseményeket. A cím: Eger kis csillagai. Vagy ennek a nagyszerű jubileumi évnek a címe is: Eger, a 450 éve ragyogó csillag. 206