Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi

várta a háza előtt leülő asszonyok beszélgetése, az elvonuló szarvasmarhák és hajtóik zaja. Ezért szerette volna megvásárolni a háza előtti területet. Folyamodványban fordult a városhoz, s ezt látva döbbentek rá a városatyák, hogy a nagy író Egerben él. Azonnal foglalkoztak ügyével, s ajándékba adták a kérdéses területet.

1 A vár már első pillanattól izgatta írói fantáziáját, de egy időnek el kellett telnie ahhoz, hogy kapaszkodót találjon ebben a témában. Kisfiával sétált a romos falak között, amikor megtalálta a kiindulópontot. „Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak életét meg kellene írnom regénynek. Micsoda kedves, vidám, bátor és eszes ember!... "

2 Gárdonyi ilyen gondolatokkal látott neki az Egri csillagok című regény megírásának. Az Új Idők pályázata nyomán a Singer és Wolfner Kiadó kötött szerződést Gárdonyival, hogy folytatásokban közlik történelmi regényét. Gárdonyinak ekkor már határozott elképzelései alakultak ki arról, hogyan kellene történelmi regényt írni. Leginkább az foglalkoztatta: „ Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában ? "

3 Lehet. Csak hosszadalmas, aprólékos munka kell hozzá. Nehéz dolga volt az írónak, hiszen ilyen hosszú lélegzetű művet még nem írt, s arra is rá kellett döbbennie írás közben, hogy mennyire nem elegendőek történelmi ismeretei. Szerencsénkre nem alkudott meg a történelmi regényről alkotott nézeteivel kapcsolatban. „... nem írnék le egy évszámot, míg utána nem jártam, igaz-e. Nem indulok egy-egy oklevél adatain, míg a magam szemével nem láttam azt a levéltárban, múzeumban. Nem festek le egy csatateret, míg magam is ott nem jártam. "

4 Inkább félretette Bornemissza Gergely életét, s csak akkor fogott újra a regényhez, mikor már elegendő anyag állt rendelkezésére, több forrást tüzetesen tanulmányozott,

5 és túl volt egy hathetes törökországi úton is. Kétévnyi nagy munka után 1899. december 24-én indult el Vicuska és Gergő életútja a Pesti Hírlap hasábjain. A könyv 1901-ben jelenhetett meg, majd Gárdonyi javításaival kiadták 1906ban, 1909-ben, s életében utoljára 1913-ban. Huszonegy év leforgása alatt 14.000 példányban láthatott napvilágot a regény, amely megalapozta Gárdonyi hírnevét. Többen eljöttek Egerbe, az akkor meglehetősen romosán álló várba, hogy személyesen nézzék meg a könyv helyszíneit. Gárdonyira és Egerre felfigyeltek az emberek. Újságírók látogatták, interjúkat készítettek vele, s Eger sem sokáig maradt 1 GÁRDONYI József 1934. 30-33 2 Az író fia részletesen ír a regény születésének körülményeivel. GÁRDONYI József 1934.15-19 3

Uo. 4 NAGY Sándor 2000. 53 5 Nagy Sándor Gárdonyi közelében című tanulmánykötete foglalkozik az Egri csillagok című regény forrásaival. 204