Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

Successus rerum Hungaricarum anni 1543. című befejezetlen munka ismerteti Pest visszavételének kudarcát és azt, hogy Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Esztergom, Tata a keresztény Európa közös vesztesége. Bécsben rettegést okoztak az 1552. évi hadjárat hírei. Ferdinánd király a török hadjárat kivédése és az osztrák örökös tartományok megóvása céljából szervezte meg csapatait, és bízott az erdélyi haderőben.

16 De már nem akadályozhatta meg, hogy fel ne tűzzék az oszmán hadijelvényeket Veszprém, Hollókő, Drégely, Szécsény, Buják és Ság romjaira. Rézholdsarló hirdeti hamarosan Temesvár és Szolnok tornyain, hogy a török legyőzhetetlen, s augusztus 10-én Mohács óta a legnagyobb nyíltszíni csatát nyerték az iszlám harcosai Palást mellett, és a két hadvezér, Erasmus Teuffel és Pallavicini Sforza is fogságba esett. Az oszmán katonai győzelmeket két másik területen kivívott sikerek kísértek. Összeomlott a keresztény világ minden kísérlete, hogy összefogja erőit a török ellen. Okaiból ma még kevés került a kutatók látókörébe. 1536-1538 folyamán megtorpant mielőtt kibontakozott volna az ígéretes kezdeményezés, hogy a nemzetközi erőket összefogják. Kudarcba fulladt a Buda visszavételére toborzott német birodalmi seregek 1544. évi hadjárata. Oszmánok nyertek a békekötésekkel is. Egyaránt Isztambul diplomáciai sikerének minősíthető 1533-ban a lengyelekkel, 1547-ban a két Habsburg uralkodóval, V. Károllyal és Ferdinánddal kötött béke. Nyilvánvaló lett, hogy a keresztény világ belátta, amit V. Károly császár sokat hangsúlyozott: hadiereje, szervezőképessége nem elegendő a török elleni vállalkozásra. Eger vár megvédése tehát az akkor már negyedszázados kudarc sorozatból emelkedett ki. A győzelem, ha sorozatos veszteségek után következik, mindig nagyobb, mintha sok kis győzelmet összegez. Ez ugyanis előre látható, egyre inkább gyengülő ellenfél szenvedi el. A verhetetlen győztest legyőzni viszont váratlan, kiugró teljesítmény. Az események páratlan országos nyilvánosságot kaptak. Az újabb történeti kutatások is megerősítették: Tinódi hitelesen írta le az ostrom 38 napjának történetét. Tárgyszerűen közölte a védők létszámát, hitelesek a nevek: Dobó kapitány és hadnagyai, Mekcsey, Figedi János, Zolthay István, Bornemissza, a tűzszerszámok mestere, a jó Gergely deák nevein kívül a várnépet, mint Sukán számtartó, Filep András és Dömötör, s megírta hitelesen az asszonyok tetteit.

17 Eger védői tehát méltán keltették fel a keresztény világ figyelmét, elismerését, csodálatát. És természetes, hogy Dobó elnyerte a kereszténység hőse, „a kereszténység Herculese" nevet. A „kereszténység Herculese" európai közös gondolatforma, többet mond, mint amit a nemzeti-hős fogalma kifejez: Európa közös 16 Ferdinánd király és Miksa főherceg rendelkezéseit a Kriegsarchiv és a Staatsarchiv anyagából feltárta: SZÁNTÓ Imre 1977, - kő: 1980, 73-85 17 SZAKÁLY Ferenc, 1984, 40-41. 172