Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

kiválósága, legyőzhetetlen, mint a mitológia Herkulese.

18 Dobó teljesítményét Schesaeus Christianus (1535-1585) a Ruinae Pannóniáé című eposzában kiemelte, hogy az egri vitézek, amikor eltakarodott az ostromló had, Ferdinánd királynak Bécsbe „Egy aranyos zászlót is visznek, mely Budavárában / volt a basáé,( hogy győztek, biztos jel ez arról.)"

19 Mégis, a század nagy várakozása, hogy eljött, vagy hamarosan eljön az oszmánok visszaszorításának ideje, több mint egy évszázad múlva következett csak be. Addigra pedig Eger védelme kiesett az emlékezetből. A felejtés körei Hosszú időt kívánna, hogy végigjárjuk a felejtés köreit. Néhány jellemző példát említhetek. 1686-ban érdekes könyv jelent meg Bécsben. József főherceg geometria tanára, A.E. Burckhard von Birckenstein hadmérnök a későbbi magyar királynak ajánlotta Geometria könyvét, a geometria ábrák rajzai alatt 110 magyar vár és város metszetét közölte történetük leírásával együtt. A rézmetszetek Justus van der Nypoort művei, a geometriai ábrákat állítólag a gyermek József főherceg rajzolta, a híres könyvet többször is kiadták Augsburgban. Ez a sikerkönyv 1552-ről csupán annyit mond: Mahomet basa ostromolta Eger várat, eredménytelenül és 1596-ban sikerült bevennie.

20 Érthető, ha Dobó nevét nem említi, I.Lipót császár a kereszténység hőse, a törökverő Herkules. Telekesi István egri püspök 1699-ben Eger védelméről rendelt iskoladrámát s ebben Dobó a „Keresztény Hercules. " Két Herkules nem férhet meg egy országban. A Habsburg birodalom kormányzati propagandája rendkívül szervezetten és hatékonyan élt a manipulált sajtó lehetőségeivel, 1670 óta tudatosan igyekezett megfosztani a magyarokat a török elleni harcokban szerzett történelmi örökségüktől. A szuverén uralkodóra terítik a „Kereszténység védőbástyája" eszmét megtestesítő súlyos palástot, és megbélyegzik Magyarországot: „a kereszténység ellensége. "

21 Az ország nem vehette birtokába nyíltan teljes történelmét azon a szinten, ahogyan a XVIII. században már tanították más szuverén országok lakosainak. 1770-ben adták ki Losontzi István művét, a Hármas kis tükör című történelmi tankönyvet, ötven éven át generációk ugyanazt tanulhatták Eger ostromáról: „Ahmet Bassa ... Eger alá szállott, de azt meg nem vehette , minthogy azt a várbeli katonák vitézül oltalmazták. "

21 Dobó és kapitányai nevét a reformkornak újra kellett 18 A törököt kiűző háború idején I.Lipót császár török győzelmeit reprezentáló metszeteken Hercules az elmaradhatatlan kísérő alak, a császár „Hercules Austriacus". GOLOUBEVA 2000,138. 19 SCHESAEUS, 410. Csonka Ferenc fordítása. 20 BIRCKENSTEIN, 21, 146. 21 KÖPECZI Béla 1976. 22 LOSONTZI István 1770 (1824) 139. 173