Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn, ( A magyar királyság leírása) című műve a török visszaszorításával biztató velencei háború kezdetén jelent meg és nyomban három kiadást is megért. Nem minden aktualizálás nélkül írt részletesen Eger védelméről: „Dobó István és Mekcsey, két bátor férfi, ...az ostromot melynél nevezetesebb addig sohasem volt, kiállták, s végül az ellenség több ezer embert ve­szítve szégyenszemre elvonulni kényszerült. A magyarok több mint 12 ezer nehéz vasgolyót ( ágyúgolyót ) gyűjtöttek össze... Gergely deák két különös dolgot talált fel, mellyel rendkívül nagy kárt okozott az ellenségnek. " u Bécs, Róma, Madrid uralkodói köreiben Eger neve közös asszociációt hordozott: a török megállítható. Könnyű lenne közvetlen következtetést levonnunk. Négyszáz és ötven éve, ami itt Egerben történt, nemcsak a magyar történelem nagy pillanata volt. Közös egyetemes érdeket fejezett ki. Az érdeklődés nagy, élénk és meglepő. Önmagában azonban a lényeget nem világítja meg. A török támadások már korábban felkel­tették a figyelmet Magyarország iránt. A mohácsi csata egybeesett az újkor nagy vívmányával, azzal hogy nyomtatott szó vitte szét a híreket. Az első német nyom­tatványok a bibliai gyermekgyilkosság mintájára ábrázolják az ősellenséget, a törökök kardra hányják a csecsemőket, megölik a jövőt. 14 Szulejmán készülő támadása ellen a segélykérelmek a keresztény közösség­re hivatkoznak. Brodarics István leírásából tudjuk, hogy a csata előtt a király és a nádor a katonákat a keresztény közösség védelmezőjének nevezi. A „Respublica Christiana" mint Magyarországot is magában foglaló fogalom egyaránt feltűnik Erasmus, Verancsics Antal történetíró és diplomata, Oláh Miklós, Mária királyné titkára, majd egri püspök, és esztergomi érsek, s mások műveiben. Európa egysé­gét fejezte ki. Mohács nemzedékében fel sem merült, hogy Magyarország ne tar­tozna ebbe a nagy közösségbe. S a kor egyetemes értékrendjét tömörítő kifejezé­sek „a keszténység pajzsa", a „propugnaculum et antemurale christianitatis", a kereszténység védőbástyája 1526 után nemcsak általánosan Magyarországot fe­jezte ki, de más, a török ellen harcoló országokat is illettek vele. A lengyel turci­ca irodalmat ismertető Sigmund Abrahamowich és Hopp Lajos hangsúlyozták, hogy Krakkóból nézvést Magyarország képzete szinte egybemosódott a keresz­ténységgel, romlása a kereszténység veszedelmével jelentett egyet. 15 Az egri győzelem nemzetközi visszhangját a nyomtatott hírterjesztés, a tö­rökről kialakult ellenségkép, az általános veszélyeztetettség tudatán kívül más is indokolja. A mohácsi csatával megindult az Oszmán Birodalom katonai sikerso­rozata: 1529, 1532 azt is jelzi, hogy eljutott Bécs alá, s V. Károly nem szállt had­ba Szulejmánnal. 1541, az európai székvárosok együtteséből ragadta ki Budát. A 13 ZEILER, Martin 1997, 29. 14 PUKÁNSZKY Béla 1926., 281-283. 15 HOPP Lajos 1992,104-112. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom