Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

abban vélték felfedezni a kritikusok, hogy jól illeszkedik a szigetország ifjúsági irodalmi hagyományaiba. Természetesen a cím, Eclipse of the Crescent Moon „A félhold fogyatkozása" kifejezheti az egri győzelem korabeli értelemben vett európai jelentőségét. Csakhogy, amint erről majd még lesz szó, az 1990-es években az angol nyelvterületen aligha ismerték Eger vár megvédésének történetét. Ezzel röviden megfogalmaztam előadásom tartalmát is. Vajon hol a helye az ostrom - kerekítve - negyven napjának az európai térség és a koraújkor folyamatainak koordinátáján. Történelmi távlatban milyen prognózist hordozott 1552 páratlan eseménye. Mit üzennek Eger vár védői a XXI. századi Európa gyermekeinek? 1552-ről, Eger történetéről, az elmúlt évtizedekben város ismert kutatói Soós Imre, Sugár István, Szántó Imre, Csiffáry Gergely és mások Détshy Mihály, Szakály Ferenc, Kenyeres István sok eddig ismeretlen forrást tártak fel, kitágították a vizsgálatok látószögét, és sok részletet tisztáztak, új összefüggéseket világítottak meg. Az is nyilvánvaló lett, hogy Eger vár védelmének jelentőségét nem lehet csupán a várfalak közé zárkózva, vagy az ország szűk határain megállva megérteni.

2 Vizsgálatunk módszeréről röviden szólhatok csupán. Tárgyszerű válaszra a legkézenfekvőbb módszert már jelezte néhány előttem járó történetíró: európai koordinátákon tűnik elő jelentősége a nemzeti és egyetemes történet folyamataiban. Megállapították: 1552 Magyarországa része volt a keresztény közösség Európájának. De - és ez a lényeg, - ez a közösség, az Universitas Christiana fogalma ez idő tájban változik. A középkori keresztény egység felbomlik, régi értékei új tartalmakkal telítődnek, létrejönnek az új értékek, és kialakulnak lassan, az új európai közösség egyetemes körvonalai, összefogva az országok, vallások és nemzetek sajátos arculatait. A kérdéssel Szekfű Gyula behatóan foglalkozott a Magyar történet lapjain. A változást korán észrevette és különböző összefüggésekben többször visszatért rá: „a keresztény szolidaritás érzése ekkor már rég kihalt a művelt osztályok szivéből... " - írta 1514 kapcsán - és a XVI. századi Magyarországon a török hódítás előretörését, ugyanakkor a magárahagyott magyarság harcait vizsgálva ellentétes jelenségeket próbált feloldani. A magyarok bíztak a keresztény szolidaritásban, de nem kaptak, nem kaphattak érdemi segítséget. „Magyarországot ekkor már félévezredes kapcsolatok fűzték a nyugati kereszténységhez... " A kereszténységhez tartozás tudatának megtartó ereje volt: „A keresztény szolidaritás ez erás tudata tartotta fenn ezt a vérző kis magyarságot... " Az ország reményei azonban szertefoszlottak, mert változott a világ. V. Károlyról megállapította Szekfű: „a keresztes hadjáratok fejedelmeinek és pápáinak egyetemes keresztény szolidaritása Kemény Zsigmondról készülő doktori disszertációjának teljes cédulaanyagát elkobozták, és mint kémgyanúst kiutasították Magyarországról. 2 SOÓS Imre, SZÁNTÓ Imre, 1952. - SZÁNTÓ Imre 1971. - SUGÁR István 1974. - DÉTHSY Mihály 1976. 409-464 - SZAKÁLY Ferenc 1984. - SUGÁR István 2002. 168