Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa
távol állott a császártól... " A középkori keresztény egységes államkoncepció elhalványodott. A magyar követek beszédei a speyeri, regensburgi, augsburgi, frankfurti fejedelmi gyűléseken, miként Frangepan Ferenc érsek beszéde a Szulejmán támadásának kitett Buda védelmére, „állandóan hangoztatva a keresztény világ szolidaritását, az európai egységes keresztény szellem utolsó dokumentumainak tekinthetők, mely ekkor már, a nemzeti államok kezdődő elzárkózásakor elvesztette uralmát a lelkeken. Egyházi és világi fejedelmek ridegen, üzleties szellemben tárgyalják a magyarok kérését, folyton azt mérlegelve, mit és mennyit csikarhatnak ki politikai és vallási engedményekben a császártól, ha a török ellen segélyt adnak. " 3 A középkori értelemben vett keresztény közösség eszméje valóban elmúlóban volt. De a kontinuitás nem szakadt meg. A változó Európát a Respublica Chistiana eszméje fogta össze. A humanizmus, a reformáció, a tridentinum és az újrafelfedezett antikvitás értékrendje adott új tartalmat a kialakuló nemzetállamok, a kereskedő országok racionális érdekeinek. A kérdéskör irodalma gazdag. Az évszázad, a XVI.század a nemzetközi szakirodalom új érdeklődésébe került. A magyar történeti kutatás átvette a nemzetközi léptéket. Idősebb és ifjabb szerzők művei a kereskedelem, a diplomácia változásait, s hadviselés hadügyi forradalomnak nevezett gyökeres átalakulását mutatták ki. Már érződik az információ robbanásként is emlegetett nyomtatott hírek közvéleményt formáló hatása. Fetárult, alaposabban mint eddig ismertük, a kémek és a harcosok világa. Egerben két évtizede működik a vártörténeti tudományos műhely, munkatársai új szempontok, új megközelítések és eddig ismeretlen dokumentumok sorát tették le a tudomány asztalára. Főleg ezekre támaszkodunk. Bevontuk vizsgálatunkba a diplomácia, a nemzetközi tájékoztatás látókörünkbe került anyagát, az irodalmi alkotásokat és egy elfelejtett térképet is. A kérdés: kimutatható-e összefüggés a „Respublica Christiana" változó fogalma és 1552 - Eger vár védelmének - történelmi jelentősége között. Először vázolom 1552 európai visszhangját. Majd néhány konkrét példán érzékeltetem a felejtés köreit. Végül tárgyszerűen megközelítve jelzem Eger védelmének történeti koordinátáit. Nagy hír és árnyéka Négy és fél évszázaddal ezelőtt, ami Egerben történt, azt Dzselálzáde Musztafa történetíró csak kozmikus arányokban tudta értelmezni: „Negyven napig tartott a harc, /a vár/elfoglalása ... nem volt lehetséges, mert bástyáinak or3 SZEKFŰ Gyula, II. 586, III. 25, 36, 101-102, 230, 114, 138. 169
