Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

kell egy beavatott személy, aki hajlandó évente ismétlődő programokat szervezni mellé, gondoskodni a fa megóvásáról stb. Azaz a mítosz kultusszá válásának folyamata nagyon egyszerűen alakul ki, természetes menete van, de sem siettetni, sem meggátolni nem lehet.

34 A mítoszból kultusszá váló emlékezés szokásrendje számtalan formája közül eddig csak az ünnepről s azok ismétlődő sorozatáról beszéltünk. Két jelenséget szinte csak az említés szintjén még érdemes megjelölni, hiszen összefüggnek az eddigi gondolatsorral. Mindkettő már kultusz esemény vagy intézmény, s mint ilyen, méltó a figyelmünkre. Emlékjel A kultusz hőseinek szobrot állítani gondolat szintén a XIX. századból ered. A század első felében ugyan vannak erre példáink, de ezek még esetlegesek, szórvány esetek. Az 1860-as évektől indul meg tömegessé válásuk. Itt természetesen szöges ellentét van a közösségi akarat és a művészi kivitelezés között. Egy korabeli művészettörténész, Pasteiner Gyula mondta: "A hazafias lelkesedés maga egyedül még nem teremt művészetet, ahhoz kell művészi hivatottság, képesség és azonkívül sok és alapos tanulmány. "

35 A szoborállítást mindig a helyi erők kezdeményezték, s általában saját erőforrásból gyűlt össze a szükséges anyagi fedezet. A gyűjtésnek számos módját találták ki a gyűjtőíves adományoktól kezdve a támogató jellegű koncertekig, műkedvelő előadásokig stb. Megnyertek egy-egy jeles művészt is, aki az előadása, koncertje bevételét a szoboralapra adományozta. (Ritkán, de előfordult, hogy az összegyűlt pénz kézen-közön eltűnt.) Minden tájon születtek szobrok: Balatonfüreden Kisfaludy Sándor, Nyíregyházán Bessenyei György, Szegeden Dugonics András, s természetesen Petőfi szobrok minden mennyiségben, köztük a budapesti a legnagyobb, ez már nemzeti mértékű adományozásból valósult meg.

36 A Zrínyi kultusz első pillanatától a szervezők egy szoborról is álmodoztak. A város azonban kicsi volt ahhoz, hogy közönsége ennyi pénzt össze tudott volna gyűjteni, az országos érdeklődés eredménye pedig elmaradt a kívánatostól. Ráadásul a vár is magántulajdonban volt, ezért ott még csak tervezni sem lehetett a Zrínyi emlékjelet. Végül szobor nem is jött létre, hanem 1878-ban felállítottak egy hatalmas oroszlánt - a szimbólum egyértelmű - Szigetvár főterére. (A helyi hagyomány ezt tartja Zrínyi halála helyszínének).

37 34 KAPOCSY György 2000. 25-26. 35 A kritikus 1883-ban megjelent véleményét idézi PRAZNOVSZKY Mihály 1998. 75. 36 PRAZNOVSZKY Mihály 1998. 23-28. 37 KOVÁTS Valéria 1963. 221. 156