Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

Az évtizedek teltek, és sehogysem indult el a szoborállítási új akció. Mígnem váratlan fejlemény: 1913-ban egy török állami küldöttség jelent meg Szigetváron, felkeresték az ostrom helyeit, majd egy emléktáblát helyeztek el a turbéki kegytemplom falán. Szó, ami szó: Szigetváron előbb kapott Szulejman emléktáblát, mint Zrínyi és katonái. És Zrínyi szobor még mindig sehol. 1923-ban nyílt levélben követelték a helybeliek, hogy kormányzati támogatással induljon meg a szoborállítás. Hivatkoztak az egriek példájára, akik Dobónak és társainak már impozáns szobrot állítottak, s különösen fontosnak tartják, hogy a hazafiság próbára tett esztendeiben legyen végre ilyen minta értékű gesztus. Csak 1939-ben sikerült végre emléktáblákkal megjelölni Szigetvár Zrínyi kultuszának helyeit a városban, de ekkor mindjárt 14-et is állítottak. Maga a szobor, Somogyi József alkotása csak 1966-ban készült el. Hatalmas vitát váltott ki a közös Szulejman - Zrínyi szobor és emlékpark, amelyet a Török Köztársaság kezdeményezett a legutóbbi időkben. Volt, aki politikai célokból támadta, volt aki nemzeti nekikeseredésből, holott a gesztus egyértelmű: maga Zrínyi adta meg az erkölcsi alapját, amikor 1664 januárjában katonái fel akarták dúlni Szulejman sírját, azt mondta: nem a holtak ellen, hanem az élők ellen harcolunk. Ez a bizonyos turbék nem más, mint az a hajdani épület a türbe, amelyben az ostrom során elhunyt Szulejman belső szerveit temették el. Sokáig fenn ált, mígnem a XVUI. század végén lebontották s helyére kegytemplomot emeltek.

38 Csáktornyán is indult emlékjel állítási akció. Főleg azután, hogy a XX. század elejére kiirtották a kursenaci erdő fáit, a az emlékoszlopot megcsonkították, majd eltüntették. Zrínyi szülőhelyén a hagyományos módón fogtak hozzá a szükséges pénz előteremtéséhez: gyűjtés, hangverseny, előadás stb. Három év alatt összegyűlt a kellő fedezet és 1904-ben felavatták az emlékoszlopot. Érdekes módon ez sem szobor lett, hanem egy jól felismerhető jelkép: egy hatalmas oszlop tetején egy bronz turul madár, karmai között lant és kard. Az oszlopon körben a szokásos attribútumok bronzból öntve: idézetek, Zrínyi arcmása stb. Az avatáson horvát nyelvű beszéd is elhangzott és az oszlop hamarosan kultikus hellyé vált, a városi ünnepségek állandó színterévé.

39 A drégelyi Szondi szobor létrejötte is legalább egy évszázados história, mint említettem. 1860-ban kezdeményezték először a Hont megyeiek egy nemzeti öszszefogásból állítandó emlékjel ügyét. A pénz azonban nagyon lassan gyűlt össze, majd Simor János hercegprímás nagy összegű adományt adott de nem szoborra, hanem kápolnára. így aztán Szondinak csak ideiglenes szobra lett a kápolnában, amit senki sem láthatott, hiszen az épület általában zárva volt.

40 38 KOVÁTS Valéria 1962. 256-257. 39 KOLLER Györgyi 1990. 86-87. 40 SZONDI-EMLÉK DRÉGELYEN 1885. 157