Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

népmozgalmi adatok keretében vezetni kellett a korban. Az igen hiányzó községi adatokat a korabeli Tanácsülési jegyzőkönyvek átnézésével is igyekeztem pótolni. Jellemző azonban, példának okáért Párádon - mikor a fél falu már Amerikába ment -, a testület évekig vitatja a bába fizetésének ügyét, vagy a temetőőr személyét, anélkül hogy a falu látványos kiürüléséről egy szó is esne. Általában igaz, hogy ezek a jegyzőkönyvek legfeljebb honossági ügyek felmerültekor érintik a kivándorlás kérdését. így a levéltár legjelentősebb, legfontosabb anyagát Gyöngyös város iratai között találtam, valamint elvétve az alispáni iratok között. A források jelentős része a mozgalom intenzívvé válásának első évéből, 1902-ből származott. így ennek segítségével a legtöbb faluban az elsők, a pionírok személyét is meg lehetett állapítani. A Magyar Országos Levéltár gyűjteményének átnézését végül szerény siker koronázta. A BM. rezervált irategyütteséből előkerült a belügyminiszteri utasításra felvett alispáni jegyzőkönyv Mezőtárkány község kivándorlásának tárgyában? A másik jelentős forrás a minisztérium által összeállított Magyar kivándorlás története 1875-1909? melyet igazán Heves megyei vonatkozásai tesznek izgalmassá. A Magyar Néprajzi Múzeum Adattára nem kifejezetten a kivándorlásra, inkább az itthoni korabeli élet küzdelmeire, vágyaira, indulataira, sikereire és kudarcaira szolgáltatott szinte szociografikus jellegű dokumentumokat. Némely életrajz, vers vagy levelezés mélyebb nyomokat hagyott bennem a feldolgozás közben, többet és eletszagubban mondtak el a falu problémáiról, mint jó pár történeti értekezés. Együd János földműves versei''vagy a Verses levél Amerikából* személyes hangvétele és adatai vizsgálatom egészéhez fontos hátteret nyújtott. Csak az adatközlők hatásához tudom hasonlítani az így szerzett élményt. A levéltári, múzeumi kutatással párhuzamosan a súlyt - a feltárt anyag hiányossága miatt is -, de még inkább a finomabb elemzések elvégezhetősége végett, a helyszíni, szóbeli források gyűjtésére, elemzésére irányítottam. Az emigráció mechanizmusa falvanként más és más. Az elvándorlás problémakörét föl lehet vázolni a hagyományos történeti források alapján, lehet táblázatokon, grafikonokon a mozgalom intenzitását összefoglalni, de a legfontosabb kérdésre, a „hogyan történt?"-re csak a falvakban kapunk választ. A korabeli megye 115 községéből az addig feltárt anyag alapján 48 falut választottam a kivándorlási kérdőív kutatóhelyéül.

9 A kérdőívet tehát eljuttattam minden olyan községbe, honnan addigi ismereteim szerint 10 főnél többen megjárták az Újvilágot. Az A/4 formátumú adatlapon az emigrációval kapcsolatos legalapvetőbb információkra kérdeztem rá. (/. A kivándorolt személyi adatai. Név, lakcím; szül. hely, idő; foglalkozás; mikor vándorolt ki; hová -ország, település neve; hogyan, hol vállalt kint munkát; mikor tért vissza; kik és hányan mentek még ki a faluból. //. Adatközlő adatai III. Kivándorlás oka IV. Útirány V. Miért határozta el a hazatérést VI. Mire fordította kinti keresetét ) Az adatlapot tehát nem szántam részletes kérdőívnek. Pusztán a legfontosabb témákat jelöltem meg. Úgy éreztem, így van egyáltalán esélye annak, hogy hitelesen és pontosan kitöltik. Ez a kérdőív nem a helyszíni adatgyűjtés helyett, hanem azt előkészítendő született. Sok településen személyes ismeretség híján a Tanácsot, később az Önkormányzati Hivatalt kerestem meg adatlapommal. Ennek megfelelően fogadtatása vegyes volt. Mind5 OL. K-149-1902.-11. 1016. sz. 6 OL. K-150-V-20-1928. 2552. es. 7 EA. 1443. 8 EA. 930. 271-272. 9 MM. TA. 1393.92. 299