Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

össze a települések 20%-a vette komolyan a felmérést. Adács, Pétervására, Sirok, Bodony vagy Detk lelkes és segítőkész önkormányzatai és lokálpatriótái jelentős támogatást adtak munkámhoz. A hozzám visszaérkező kérdőívek voltak számomra minden faluban a vezérfonalak. Az adatlapot visszaküldők személyes interjúja és kalauzolása volt a kulcs egyegy község emigrációjának feldolgozásakor. Általuk jutottam adatgyűjtésem során valamennyi történeti forrásként hasznosítható fényképhez, tárgyi emlékhez, írott dokumentumokhoz. Az 1989-ben szétküldött kérdőívre legtöbbször már csak a kivándorlók gyermekei, családtagjai válaszoltak. Rajtuk keresztül is próbáltam eljutni az adott falu öregjeihez. A sok rekonstruálható egyéni életút aztán valahol összeállt egy községi anyaggá, de ehhez feltétlen szükséges volt az „oral history" módszerére. Gyűjtés közben kínosan ügyeltem a helyszínen nyert adatok kontrollálására, s máig ható döbbenettel tölt el a kollektív emlékezet mindenhatósága. Bár sokszor szubjektív megközelítésből, de mind a mai napig rögzült az idős emberek memóriájában sok hetven-nyolcvan éves esemény. Igaz, igen gyakran csak részletes kérdésre tudják feleleveníteni a korabeli emlékeket, de akkor meglepő hitelességgel és pontossággal. Az interjúk készítésénél maximálisan támaszkodtam Fejős Zoltán néprajzi segédletére.

10 A részletességre és alaposságra törekvésjegyében gyűjtöttem minden kivándorlással kapcsolatos dokumentumot a hajóstársasági propagandától az amerikai cipőkrémes dobozon át a levelekig, fotókig, újságokig. Úgy érzem, feldolgozásom sava borsa a kérdőívek segítségével volt csak felkutatható. Már a kutatás időszakában törekedtem egyes részeredmények publikálására. A feldolgozás szempontja az volt, hogy a megye minden régiójából kiválasztva egy mutatványközséget, annak kapcsán az egész térség főbb mutatóit vázoljam föl. így került sor a volt egri járás területéről szólva Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.) című tanulmány megjelentetésére." Majd a kivándorlás által talán legsújtottabb pétervásári járás vizsgálata következett a Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II) dolgozat keretében,

12 amit a Mátraalja feltérképezése követett: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.).

13 A földrajzi régiók feltérképezése mellett a már említett statisztikák ütköztetésével elkészült a Heves megyei kivándorlás számszerű alakulása az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás IV.) dolgozat,

14 majd az előzmények összegzésére szánt XIX. századi Heves megyei kivándorlók (Heves megyei kivándorlás V.)

ls A periféria mutatóit vázolta Л hatvani kivándorlási iroda (Hatvan és az emigráció kapcsolata az első világháború előtt)'

6 tanulmány, míg egyfajta néprajzi összegzést A Heves megyei kivándorlás-kutatás főbb tanulságai" publikáció jelentett. A városi emigránsok emlékét a Gyöngyösiek az Újvilágban™ dolgozattal igyekeztem rögzíteni, a dél-hevesi térség mozgalmát pedig érintem az A hevesi polgárosodás 10 FEJŐS Zoltán 1981. 11 HORVÁTH László 1992/a. 12 HORVÁTH László 1993/a. 13 HORVÁTH László 1994/a. 14 HORVÁTH László 1992/b. 15 HORVÁTH László 1993/b. 16 HORVÁTH László 1994/b. 17 HORVÁTH László 1994/c. 18 HORVÁTH László 1995. 300