Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

nálatára könyveket nyomtathasson... "

45 E privilégium kijárása mellett ugyancsak 1760ban egy másik lépést is tett a tervezett felsőoktatási intézmény megvalósítása felé: az egyházmegye területéhez tartozó Kassán található Kisdy-féle papneveló'-intézetet egyesítette az egrivel és ezzel a püspöki székhelyre került annak 74.000.-Ft összegű alapítványa is. A 27 kassai növendék 1760 áprilisában települt át Egerbe. Nemcsak a felsó'fokú tanintézet gondolata, hanem annak első épület terve is Barkóczy nevéhez fűződik. A püspök utolsó egri évében - 1761-ben - felmerült annak szükségessége, hogy a teológia és a bölcseleti kurzus hallgatóinak részére új tantermekről, a tanárok részére pedig lakószobákról gondoskodjanak, mert lassan kiszorultak a szemináriumból. Mivel a jogi iskolának ekkor még nem voltak helyproblémái, ezért a püspök csak a teológiai és filozófiai oktatásból álló Püspöki Iskola elhelyezéséhez szükséges tervezéssel bízta meg bécsi építészét Gerl Józsefet. Barkóczy 1761-ben azonban elkerült Egerből, mert Mária Terézia esztergomi prímássá nevezte ki.

46 Barkóczy jelentősége tehát vitán felül áll az egri felsőfokú tanintézet kezdeményezésében és szervezésének elindításában Az említettek alapján okkal tételezhető fel az, hogy ha továbbra is az egyházmegye főpásztora marad, akkor terve meg is valósult volna. Barkóczy még csak egy három fakultásos felsőfokú tanintézetet kívánt szervezni, de utóda Eszterházy Károly már egy teljes négy fakultásos egyetem létrehozásán fáradozott. Barkóczy prímássá való kinevezése után fél évvel, 1761 novemberében a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb patrónusa is lett. Az ő felügyelete alá került az összes magyarországi felső- és középfokú oktatási intézet, a tanulmányi bizottságok és a könyvvizsgálatok. Ugyanekkor megbízást kapott a magyarországi tanulmányi reform tervezetének kidolgozására. Barkóczy 1762 közepén utasította Eszterházyt, hogy tegyen neki jelentést arról, hogy miként szervezte meg egyházmegyéjében a gimnáziumok és a felsőoktatás tantervét. Eszterházy 1762. augusztus 12-én közölte a prímással, hogy semmiféle jelentéstételre nem hajlandó, mert a saját egyházmegyéje területén majd ő maga fogja ellátni a felügyeletet és ebbe senkinek sem enged beleszólást. Kettőjük ellentétét tovább fokozta az, hogy Eszterházy féltve saját hatáskörét, nem volt hajlandó alkalmazni egyházmegyéjében a Barkóczy által Nagyszombatban már bevezetett zsolozsmarendet és ebben az ügyben még a királynő akaratával is szembefordult. Erről 1763. július 25-én kelt levelében értesítette a prímást. Ilyen előzmények után nyújtotta be kérelmét 1763 októberében Mária Teréziához, hogy a tervezett egri egyetem megkapja az állami elismerést. Kérvényében Eszterházy a Barkóczy által elgondolt teológia, jog és bölcselet mellett az orvosi kart is kérelmezte. A királynővel folytatott tárgyalásai során azonban semmire sem kapott ígéretet, hanem az uralkodó kiadta Barkóczynak véleményezésre a kérelmet, aki azonban az említett előzmények után nem javasolta az állami elismerés megadását.

47 Eszterházy azonban nem adta fel tervét. Miközben épült az egyetem céljára tervezett Líceum, 1769. november 25-én megnyílt Egerben az első magyarországi orvosi iskola, megelőzve ezzel a később Budára áthelyezett nagyszombati egyetemet. A püspök 1772-ben kérte az orvosi fokozatra való képesítés jogát, s bár ezt támogatta a kancellár és az alkancellár is, mégsem adta meg az uralkodó, mert ekkor már működött a nagyszombati orvosi fakultás, mégpedig a királynő saját tanintézeteként. Az egri orvosi iskolát az egyetemi rangra emelés lehetőségétől a királynőnek az 1771. április 22-én illetve szeptember 4-én kiadott ren45 A privilégium levél teljes szövegét közli KISS Péter 1999. 216. 46 SOÓS Imre 1967. 307. 47 SOÓS Imre 1967. 312-314. 228