Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

delkezései fosztották meg, amelyek szerint Magyarországon csak az folytathat fizikus orvosi gyakorlatot, csak az lehet tiszti orvos, aki Nagyszombatban vagy Bécsben szerezte meg diplomáját. így az egri orvosi iskola 1775-ben megszűnt. Eszterházy 1773-ban bevezette és a konviktusban lakó jogászok számára kötelezővé tette a rajziskolát, de 1778 után jelentkezők hiányában megszűnt. Az orvosi oktatáshoz hasonlóan az egri rajztanítás is az első ilyen kezdeményezés volt az országban. A következő rajziskola csak 1778-ban indult meg Budán.

48 1777-ben megjelent az országos tanulmányi rendtartás, a Ratio Educationis, amelynek 60.§-a szerint az érsekek, püspökök által létesített és fenntartott főpapi líceumok a bölcseleti és hittudományi és esetleg a jogi karral a főiskolák harmadik lépcsőfokán álltak. Az orvosképzés - és ezzel együtt az egyetem - lehetőségétől már korábban rendelettel megfosztott egri Püspöki Iskola ennek a rendelkezésnek a keretében kapta meg a végleges szervezeti formáját, és Eszterházy az épületet többé nem nevezte universitásnak, hanem csak a rendeletben megállapított líceumnak. Az éppen ebben az esztendőben kinevezett első könyvtárost is a püspöki líceum nyilvános könyvtárának könyvtárosává nevezte ki. Az 1784. május 10-i 10576. sz. helytartótanácsi rendelet értelmében jogi és filozófiai oktatás csak az egyetemen valamint a királyi akadémiákon folyhatott.

49 így az 1783/84-es tanév végével ezek tanítása Egerben megszűnt. A papképzés ekkor még megmaradt olyan formában, hogy 1784. április 18-tól Egerben generale seminarium működött. 1786-ban azonban a felsőbb hatalom ezt is megszüntette, így ekkortól az egri kispapok is Pesten tanultak. Ezzel Egerben a király haláláig megszűnt minden felsőfokú oktatás.

50 II. József 1784. október 17-én Egerbe látogatott. Eszterházy a vele való tárgyalás során azt javasolta, hogy a Budáról Pestre áthelyezett és ott helyhiánnyal küszködő egyetemet ideiglenesen helyezzék át Egerbe, de az uralkodó elutasította a kérelmet." A püspök azonban még ekkor sem adta fel terveit, sőt az egri egyetem gondolatát II. József halála után más is felvetette. Az egyetemi gondolat további sorsát a könyvtár megnyitásáról szóló VI. fejezetben tárgyaljuk. III. A könyvtár építése és belső kialakítása (1763-1786) Nemcsak a nyilvános felsőfokú tanintézet gondolata, hanem annak első épület terve is Barkóczy nevéhez fűződik. A püspök utolsó egri évében - 1761-ben - felmerült annak szükségessége, hogy a teológia és a bölcseleti kurzus hallgatóinak részére új tantermekről, a tanárok részére pedig lakószobákról gondoskodjanak, mert lassan kiszorultak a szemináriumból. Mivel a jogi iskolának ekkor még nem voltak helyproblémái, ezért Barkóczy csak a teológiai és filozófiai oktatásból álló Püspöki Iskola elhelyezéséhez szükséges tervezéssel bízta meg bécsi építészét, Gerl Józsefet.

52 Barkóczy 1761 végéig volt egri püspök. Mária Terézia ekkor esztergomi érsekké nevezte ki. Kezdeményezését Eszterházy Károly folytatta. О már elődjétől eltérően egy négy fakultásos egyetemet tervezett. 48 SOÓS Imre 1967. 317-320. 49 UDVARDY László 1898. 81. 50 UDVARDY László 1898. 90-91. 51 KISS Péter 1997/a. 75. 52 SOÓS Imre 1967. 307. 229