Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Heves városi ingatlan (pince) 48 000 Pengő Polgár Sándor-telep ingatlan 651 760 Pengő holt leltár 112 029 Pengő élő leltár 5 280 Pengő gabona és anyagok 19 697 Pengő Az 1927. évi nyereségből 500 Pengőt az alapító, ekkor már elhunyt dr. Polgár Sándor nevéről elnevezett jótékonysági adományra különítenek el. A bank vezérigazgatója ekkor Polgár István, ügyésze dr. Polgár Lajos. Igazgatósági tagok: Bercsényi Gyula, Büchler Zsigmond, Grüssner Zoltán, Grüssner Móric, Krausz Mór, Ösztreicher Dezső, Rosenfeld Emil, Rusz Jakab, Somogyi Lipót, dr. Szilárd Simon, Szabó Jágó. A jelentés szerint: „Telepeink művelésének intenzitását állandóan és tervszerűen fokozzuk.... Borkereskedelmi osztályunk tevékeny részt vett az 1927-es gyöngyösvidéki bortermés plaszirozásában. "

76 A Polgár-telep a megye egyik legmodernebb szőlőtelepének számított. A pincét korszerű felszerelésekkel látták el: gőzhajtásos préssel, mustsűrítő vei, mellette pálinkafőző készülékkel. A bortermést a bank Németországba és Ausztriába exportálta. Nagy tételeket szállítottak Budafokra és a bank budapesti borkiméréseihez.

77 Az 1920-as évek végétől kezdődő éveket egyre inkább a pangás, a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek jellemezték. A megye szőlőterületein a peronoszpóra és a fagykárok is nehezítették a termelők helyzetét.

78 1930-ra a válság kiteljesedett: „A szőlőtermés jó, de az általános gazdasági helyzet, ...a gyenge termés, ...a bor értéktelensége a gazdák sorsát csaknem elviselhetetlenné teszik".

19 A bank, ill. a Polgár-telep számára előnyt jelentett, hogy a pince mustsűrítővel rendelkezett, így a termés közel felét sűrített mustként értékesíthette a budafoki pincéknek. A sűrített musttal feljavították a gyengébb, alacsony cukorfokú mustokat, így jobb minőségű borokat állíthattak elő. így a beszűkült piaci viszonyok között is talpon tudtak maradni. Tervezték a Bankpince további műszaki fejlesztését is: szűrőgépek, szeparátor beállítását, a hordósáruk pasztőrözését, a pince elektromos árammal történő ellátását, távlatilag a kézi borpalackozást.

80 Azonban ezeket a terveket a gazdasági válság miatt nem tudták megvalósítani. Ebben az időszakban az 1920. XXXVI. te. alapján meginduló földreform-intézkedések következtében sor került a hevesi szőlőtelep egy darabjának kisajátítására is. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete szerint a telep 503 kat. hold 661 négyszögöl terjedelmű ingatlanából (ebből ekkor 375 kat. hold szőlő, 74 kat. hold 1403 négyszögöl szántó) 50 kat. holdat elvettek. Az indok szerint: „Minthogy az ingatlan olyan társaság tulajdonában van, amely üzleti haszon szerzésére és fokozására létesült, az ... egész terjedelmében megváltható lenne, mégis a szőllők megváltásától ... mert a birtokot mezei vasút hálózza be és épületekkel dúsan fel van szerelve, szintén el kellett tekinteni, a birtok mezőgazdasági részének megváltása elől azonban elzárkózni nem lehetett".™ 76 Uo. 77 LADÁNYI Miksa 1936. 596. 78 Alispáni jelentés 1926., 1928. 79 Alispáni jelentés 1930. márc. l.-aug. 31. 80 PÁLFI József 1989. 20-21. 81HMLV-239/9. 347