Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon
A telep Heves felőli, a „Bőrhíd"-ra néző oldalából parcelláztak ki egy darabot. Ezt később „poletár fődek"-nek nevezték a helybeliek. Az elvett területből 63 személy kapott átlagban 1200 négyszögöles ingatlant. 82 Ez a döntés a szőlőművelést nem érintette, zavartalanul folyt tovább. Újjáépítették a sárgapusztai régi iskolát is, ahol 1925-ben megindult a tanítás. A Polgár-telep egysége 1935-ig tartott, ekkor a bank főrészvényesei eddigi közös tulajdonuk megosztását határozták el. A „Polgár és Grüssner örökösök szőlőgazdasága" 1935-1942 1935-től a szőlőtelep ezt a nevet viselte, a népnyelv továbbra is Banktelep, Polgártelep néven nevezte. A Polgár-rész központja a Sárgapuszta lett. Itt néhány évvel korábban építettek egy intézői lakást a tanító házának szomszédságában, melyet Soós Imre tervezett saját lakásának mintájára. Ide költözött a Polgár-rész intézője, Prohászka Ferenc, aki korábban rövid ideig a telep pincemestere volt. 81 A Grüssner-rész intézője továbbra is Soós Imre maradt. Ezután a présházat és egyéb oszthatatlan területeket közösen használták, de a pincében már elkülönített részben tárolták a két telep borát. 84 Részletes vázrajz készült, mely szerint mind a Polgár, mind a Grüssner család tagjai több, 6 négyszögöltől 18 hold 904 négyszögölig terjedő nagyságú földdarabok tulajdonosaiként kerültek bejegyzésre. Ezekben az években a borpiac igen ingadozó volt, a bor ára kétségbeejtően alacsony (pl. 1936-ban 1 liter 40 fillér) 86 . A Gyöngyösi Forgalmi Bank Csányi Szőlőtelepének sorsa bizonytalan, veszteséges. 87 Ezekben az években kényszerültek a hevesi telepen arra, hogy a szőlőt gyümölcsként is értékesítsék. Az állam rendeletek tömegével igyekezett a szőlő és borértékesítés gondjait megoldani, javítani a bortermelők helyzetén. Megtiltották a bőven termő, de silány minőségű direkt termők telepítését, meghatározták a telepíthető fajtákat, engedélyezték a termelői kiméréseket, stb. 88 Az intézkedések nyomán 1938 után új fejlődési szakasz indulhatott volna meg, ez azonban már egybeesett a háborús készülődéssel. A fokozatosan kibontakozó politikai fejlemények megpecsételték a PolgárGrüssner telep sorsát is. Az egyre felerősödő zsidóüldözés megnyilvánulásaként az 1939. IV. te. megtiltotta ingatlanszerzésüket, mezőgazdasági ingatlanaik átruházására kötelezte 82 0FB 15064/1933. sz. végzése, valamint 4739/1933. sz. telekkönyvi hatóság végzése. HMK.H. „Bőrhíd": A Juhásztanya és Heves közti földút legmélyebb pontja, mely esős időben járhatatlanná vált. Ezért szőlővenyigét és rőzsét szórtak az útra, melyek rugalmasságából ered az elnevezés. 83 SOÓS Imre 1998. 3., 11. Prohászka Ferenc később a gyöngyösi agráregyetem tanára lett. Nagy sikerű szakkönyve a Szőlő és bor. 84 SOÓS Imre 1998. 3. 85 Vázrajz a hevesi 3965. sz. betétben lévő alábbi helyrajzi számú ingatlanok megosztásáról. Méretarány 1:2880. 1935. Gyöngyös. HMK.H. 86 Heves és Vidéke 1936. júl. 5., 1937. júl. 11. 87 Heves és Vidéke 1934. febr. 25. 88 FEYÉR Piroska 1970. 277-278. 348
