Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

hatvani kivándorlási irodát 1905. november 29-én, melynek főnökévé Büchler László, gyöngyösi lakos, kivándorlási biztosi címmel neveztetett ki.

104 A kivándorlás tömegessé válásából sokan szerettek volna meggazdagodni. Se szeri, se száma a hirdetéseknek az újságokban. Ajánlanak kedvezményes hajójegyet, biztos állást, páratlan befektetési, földvásárlási alkalmat, biztosítást, egyszerűbb ügyintézést. Valóságos piaca volt a hamis, más nevére kiállított útleveleknek. Az újságok többsége a címlapon dörgedelmesen elítéli a kivándorlást, üldözendőnek és bűnösnek tartja az arra való csábítást, majd a következő lapokon egyszerre két, három hajóstársaság ajánlatát is közzétette. A legötletesebbek azok a tájékoztatók, melyek hamis címek alatt voltaképpen inkább kedvet keltenek kivándorolni. Ezek a bujtatott reklámok ellepték a megyei sajtót. Nem kell a vasúti pénztárnál tolongani cím alatt a Hevesvármegyei Hírlap voltaképp azt közli rendszeresen, hogy Egerben az érseki rezidenciával szemben a „Foncière biztosító intézetnél" egészen Amerikáig meg lehet váltani a jegyet.

105 Máskor még hasznosabb tanácsokat adnak, „...egy útlevéllel többen is kimehetnek. Mikor kiér Amerikába vagy még az útról vissza küldi az útlevelét, hogy más is felhasználhassa... "

I06 Akiket a hajóúttól való félelem tart vissza esetleg az indulástól, azok is találnak olvasnivalót:Fiuméból induló hajók pompás berendezését, az ellátás és az utasokkal való bánásmód jóságát bizonyítja az a nyilatkozat, amelyet az „Ultonia" hajón utazó kivándorlók a következőképpen állítottak ki: „Nyilatkozat. Mi alólírottak ezennel kijelentjük, hogy a Chief steward Mr. Green, valamint Wilson ur az Ultonia személyszállító hajó harmadik osztálya főpinczére és az ő vezetése folytán a harmadik osztályú kiszolgáló személyzet, utazásunk alatt tett kiszolgálásunkért teljes és őszinte megelégedésünket minden tekintetben kiérdemelték. Ezen aláírást és nyilatkozatot szívesen megadjuk. Az Atlanti Oczeánon, az „Ultonia" hajón, 1904. május hó 19-én. "

I07 A hatvani járás esete jó példa arra, hogy a magyar kivándorlást nemcsak a világháború fékezhette le. Hisz a csúcsévekben is a láz megtorpant a Hatvani járás térségében és az Alföld északi peremén. A Hevesi és Tiszafüredi járások képezték a mozgalom legdélebbi területeit ebben a régióban. A jobb gazdasági helyzet, a több munkaalkalom, a haza „taszításának" kisebb ereje megállította a folyamatot. A dél-hevesi területek azonban még a megyére oly jellemző nagybirtok-övezetnek a részét képezték. Közigazgatásilag olyan falvakkal, kistájakkal tartoztak össze, ahol már jelentős intenzitású volt a mozgalom. A dél-hevesi területen is a cselédet a hihetetlenül silány komenció, az embertelen lakáskörülmények, a megélhetés hiánya kergeti ki az országból. A munkást az alacsony napszám, a hitvány aratási rész, munkahiány kényszeríti távozásra. Míg a törpebirtokosoknál a földadó, a párbér, az uzsora jelenti a kivándorlás legfőbb okát.

108 Az itteni kivándorlás fő okait megszüntetni egy új cselédtörvénnyel, földadóreformmal, korszerű uzsoratörvénnyel, parcellázással lehetett volna, de a „hitbizományok és nagybirtokok országában" ezt még leírni, kimondani is szentségtörés volt. Megvalósításukra pedig még kezdeti lépések sem történtek. 104 HORVÁTH László 1994/b., illetve Hevesvármegyei Hírlap 1905. dec. 10. 3. Kivándorlási iroda Hatvanban. 105 Hevesvármegyei Hírlap 1904. jun. 23. 2. Nem kell a vasúti pénztárnál tolongani. 106 Hevesvármegyei Hírlap 1903. május 1. 1. Vándoroljatok ki...! 107 Gyöngyösi Újság 1904. jún. 19. 4. Л magyar-amerikai hajójárat. 108 HORVÁTH László 1998. 324