Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényei

hogy ne irtózzanak a vértől, ami sok folyik majd az egri falakon. A nyomasztó látvány (amikor a bűnbánók lánckorbáccsal verik véresre mezítelen testrészüket, a vakbuzgóbbak handzsárral hasogatják föl leborotvált fejüket, amíg el nem ájulnak) az őseik vallását elhagyó s az iszlám átvételére szorított ázsiaiak (letiport népek, kisebbségek, mint a kurdok) máig keserves sorsát sejteti. Gárdonyi az egri nők hőstetteit ugyancsak megfontoltan, reálisan ábrázolta, hogy a kételkedőket meggyőzze. Tinódi tizennégy „sütő asszonynépet" és a várba mentett gyermekeikkel együtt még negyvenöt „szorgalmatosát" számolt meg, akik a végső rohamban vettek részt. Gárdonyi előzetes esszéjében tizenhét vagyontalan nőt említ meg, akiket Dobó (a megjutalmazottjain felül) királyi segélyre ajánlott, mert nagyobbrészt özvegyen maradtak. A bécsi udvar íródeákja, Ortelius német nyelven írt feljegyzésében pedig ezt találta: „... az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurkos koszorúkkal és hasonló alkalmatosságokkal odalopakodtak, és hogy az ellenségnek tetemes kárt okozzanak, nem emberekként, hanem dühödt oroszlánokként és medvékként mutatkoztak"." „Anyám!" - sikoltja a regényben egy „piros szoknyás leány", fölkapva az elejtett követ, s azzal két törököt sújt agyon. Az Egri csillagok egyik legizgalmasabb epizódja Cecey Éva vállalkozása, gyermeke visszaszerzéséért. S a rejtelmes anyai szív győzelme, amikor Bornemissza felesége és egy török asszony visszakapják gyermeküket, és mindketten letérdelnek hozzájuk. „S amint a két asszony ott térdelt egymással szemben, egyszer csak összepillantottak, s kezet nyújtottak egymásnak. " Ennél tisztább értelmű, messzebb sugárzó befejezést aligha találhatott volna Gárdonyi. A láthatatlan ember A másik történelmi regény, A láthatatlan ember körül támadt vita hullámai mára megtörtek, de még nem csendesedtek le. 1901 nyarán a Budapesti Hírlap folyamatos közlése, szokatlan ajánlása és az író nyilatkozata nyomán (hogy a gyermekek és a nők a szobrok talapzata köré ültetett virág iránt érdeklődnek, komoly ember az emlékművet nézi) már a regény címe is találgatásokra adott okot.

12 Néhány részletből nem lehetett még tudni, hogy a magyar mondavilágba bekerült hun hódító, Attila alakja kerül-e az események középpontjába, vagy a görög rabszolga (Zéta) és az előkelő hun leány (Emőke) beteljesületlen szerelmét képzelie az író olyan ablaknak, melyen át a népvándorlások korának mozgására is ki-kitekinthet. Akik ismerték Gárdonyi viszontagságos életét, a regénybeni események mögött a „láthatatlan író" keserveit s indulatait sejtették. A mű előszavában, amely „utószónak is olvasható", maga Gárdonyi hintette el a gyanú magvait, amikor a történet jelképes tartalmára utalt. Arra, hogy Zéta a saját képmása, s hogy „az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem о. О az arca mögött van. Láthatatlan. " A formaváltást többen úgy magyarázták, s magyarázzák ma is, hogy Gárdonyi regénye kosztümös énregény, és a régmúlt történelem „csak keret", megtévesztő fogás: a háborgó lelkiség, csalódás tükre.

11 Vagy mintha Az én falum című elbeszélésfüzér „izolált parasztalakjait" helyezte volna vissza az író a ködös hun környezetbe.'

4 Mások szerint a 11 Az egri hősnők. Budapesti Hírlap, 1898. ápr. 13. 12 Budapesti Hírlap, 1901. jún. 25. 13 FUTÓ Jenő 1930; GERGELY Gergely 1963; LIPP Tamás 1989. 14 SCHÖPFLIN Aladár 1912. 426