Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényei

keleti vallástan - mint a bezárkózó, magányos ember filozófiája - vonzotta.'

5 Épp az ellenkezője történt, ezért száll Zéta hosszas vitába Zobogány főpappal - a háborúkról és a lélekvándorlás dogmáiról. Zéta vallomásaiban Gárdonyi az ifjúkori szerelem elemi erejét s fátumszerű rejtelmességét rajzolja a legszívesebben. Ebből azonban nem következik, hogy számára a történelem mellékes, csupán kulisszák ide-oda tologatása volna. Hiszen ő mindig hadakozott az olyan megoldások ellen, amelyek csak színes színfalnak használták a történelmet.

16 S ne felejtsük el, hogy a klasszikus vagy modern történelmi regények többsége szerelmi regény. Ez azt jelenti, hogy a bennük megtestesülő szerelmi-lelki bonyodalom nem epizódokra oszlik, hanem egybefogja és átszövi az egész cselekményt. Amikor Gárdonyi az Egri csillagok megírásához hozzáfogott, talán ő sem gondolta, hogy Cecey Éva legalább olyan fontos szerepet fog betölteni, mint Bornemissza. A magyar történelmi regények szerkezetét tekintve nem új jelenség ez, a külföldi művekben még általánosabb gyakorlat. Már Eötvös József Dózsa-regényében a szerelmi problematika volt a mű gerince. A törtető nemesifjú és a budai polgárlány szerelme, Ártándi érdekházassága és a jobbágyszármazású Orbán diák önfeláldozó rajongása az arisztokrata Telegdy Fruzsina iránt. Gárdonyi személyes indítéka ugyancsak egy reménytelen szerelem, amelyet a tanítókisasszonyhoz, Szarvassy Margithoz küldözgetett levelekből pontosan ismerünk. Épp ez a személyes élmény az egységes szerkezet biztosítéka, s egyúttal intenzívebbé teszi a lélekrajzot, „rezgőbbé" a mesét. Gárdonyi mindegyik regényéhez kereste a legmegfelelőbb formát. Az Egri csillagokhoz hagyományos - harmadik személyű - elbeszélésmódot választott, tekintettel az eposzi méretű, kalandokkal teli cselekményre, de a megkopottnak, olykor hosszadalmasnak vélt metódust levélrészletek, visszaemlékezések, álomképek beiktatásával frissítette föl. Máskor az idő változását jelző helyszíni keretbe illesztette a történetet. Fekete nap című történelmi novellájának kerete egy véletlen találkozás és rögtönzött beszélgetés: kocsmai asztaltársak tapasztalat- és véleménycseréje a magyar szabadságharcról. A lovagkor emlékei nyomán és a nagy megrázkódtatások (skót felkelés, francia forradalom, napóleoni háborúk, restauráció) után önállósult történelmi regény sokféle változatát ismerjük. Cervantes Don Quijotéja a lovagideál persziflázsa is. Másoknál álmok visszavetítése a múltba, a reformkorban a jövő eszmei előkészítése. Lehet kuriozitások keresése, vagy a jelentől (a jelen megoldhatatlannak látszó problémáitól) elfordulás jele, a kényelmesség megnyilvánulása. Az utóbbi miatt, a múlt század húszas-harmincas éveiben gomba módra szaporodó történelmi regények divatját, konjunktúráját látva, sokan a műfaj létjogosultságát is kétségbe vonták.

17 Ha az író nem mondhatta ki (vagy nem merte nyíltan kimondani) a véleményét, s számot vetve a törvényszegés, felségsértés, politikai izgatás esetleges vádjával, jelképes történettel vagy analóg helyzetek ábrázolásával juttatta azt kifejezésre. ,JVe öltözzék páncélba az író, ha meg akarja mondani az igazságot. Lássuk meztelen karral őt, elszánt hadakozásbanjelen sorsunk kínjai között!" - intette társait az erdélyi magyar irodalom jövőjéért aggódó Tamási Áron.

18 15 BILKEI Ferenc 1926; KISPÉTER András 1970. 16 Folyóírásos naplója szerint. 17 ILLÉS Endre 1936. 18 TAMÁSI Áron 1929. Tabéry Géza: Vértorony. Ellenzék, 1929. aug. 18. 427