Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
Eger úszósportjáért Ha az itthon élők Eger városának nevét hallják, nemcsak kiváló zamatú vörös fajborai az egri bikavér és a medoc noir, nemkülönben a csábítóan üde egri leányka -jutnak eszébe, hanem úszó- és vízilabdasportja is. Igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy egyre több visszavisszatérő, itt járt külhoni ember is hasonló módon reagál, asszociál a város nevének hallatán. (Bár ők elsősorban fajborainkat és hűs pincéinket kedvezményezik!) Mint tudjuk, nemes borfajtáink elhíresülese Gröber Jenő munkásságának is kétségtelen következménye. Azt viszont még kevesebben (remélhetően majd mind számosabban) tudják, hogy úszósportunk egyik legkiemelkedőbb személyisége, szorgos és fáradhatatlan munkása: Bitskey Aladár volt. Grober Jenő szüleinek (Grober Sándornak és Knezic Irénnek) harmadik fiúgyermeke, Knezic Károly vértanú tábornok unokája volt. A vértanú honvéd tábornoknak ugyancsak unokája volt ugyanazon szülőktől származott Gröber Iván is, akinek felesége: Lestál Erzsébet egy fiút (Iván) és egy leányt (Éva) szült. Grober Évát Bitskey Aladár vette feleségül 1938-ban. így lett ő Knezic Károly vértanú tábornok dédunoka-vője! Bitskey Aladár 1905. október 18-án született Egerben (bicskei Bitskey Andor járásbírósági elnök és Prohászka Katalin második gyermekeként). 53 Az elemi népiskolai tanulmányait is itt kezdte és reálgimnáziumi tanulmányait is itt fejezte be, a mai Dobó István Gimnázium elődintézetében. 1925-ben érettségizett. Mint minden egri kisdiák, felbuzdulva városa úszóinak hazai és külhoni sikerein, ő is úszásra „adta a fejét". Szorgalmasan vett részt az egri MESE (MOVE Egri Sportegylet) edzésein. Nem is eredménytelenül, hiszen 11 éves korától, 1916-tól számos korosztályos verseny résztvevője volt bátyjával: Zoltánnal (aki egy évvel volt idősebb) és a későbbi Európa-bajnok: Bárány Istvánnal. Váltójuk számos hazai és külhoni (nemzetközi) bajnokságon diadalmaskodott! 1923-ban lett a hazai vidékbajnok kedvenc számában: a 100 m-es hátúszásban. Ugyanezen úszásnemben és távon második helyezést ért el az 1927. évi bolognai és az 1931. évi párizsi Európa-bajnokságon. 1928-ban a 200 m-es hátúszásban országos csúcsot úszott és magyar bajnokságot nyert. Nyolcszor válogatták be a nemzeti úszócsapatba és szerzett dicsőséget nemzeti színeinknek. Többször nyert nemzeti főiskolai válogatottunk tagjaként arany és ezüst világbajnoki érmet vegyes- és gyorsváltóban, illetve kedvenc számában, a 100 m-es hátúszásban. Sportpályájának csúcsán, 1928-ban tagja lett olimpiai válogatott csapatunknak s részt vett az amszterdami olimpiai játékokon! (Helyezést ugyan nem ért el, de az olimpiai részvétel emléke haláláig motiválta, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg szűkebb hazája: Eger és nagyobb hazája úszósportjának fejlesztéséért! 54 A reálgimnáziumi tanulmányok befejezését követően jelentkezett a Honvéd Ludovika Akadémiára, ahová felvételt is nyert 1925. október l-jén. Milyen motívumok késztették a katonai pálya megválasztására? E kérdésre a feldolgozott dokumentumokból nem lehet válaszolni. Tanulmányait 1929. augusztus 20-án főhadnaggyá avatásával fejezte be. 55 Az úszósportot nem hagyta cserben, tagja lett a Ludovika Akadémia sport53 BODÓ László 1999. 298. 54 Vö.: Révay Új Lexikona 3. (BIB-BUL). Szekszárd, 1998. 125. - Édesapjára vonatkozó adatokat dr. Bitskey Istvántól is kaptam, azokat fel is használtam, amiért köszönetemet fejezem ki. 55 Dr. Bitskey István által rendelkezésemre bocsátott adatok szerint édesapja 1932-ben fejezte be katonai akadémiai tanulmányait. A Honvédségi Közlöny 1929. évi 21. száma közli Bitskey Aladár felavatásának időpontját: 1929. augusztus 20. 182
