Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

terjedt. Figyelemre méltó, hogy 1767-ben egy gyermeket, kinek anyja Barbara Rottenstain, Joannem Nepomucenum-nak, Nepomuki Jánosnak keresztelnek. Az anyakönyv sérültsége miatt sajnos vezetékneve és apja neve nem olvasható.

62 Nem lehetetlen, hogy az állíttató is a helyi németség körébe tartozott, de ez még további kutatásra vár. A szobor lépcsőzetes magas pilléren állt. A pillér előoldalán 1768-as évszám látható. A megyei műemléki topográfia leírása szerint „anyaga homokkő. A szobor többszörösen átmázolt. Életnagyságnál kisebb, jobbjában keresztet tart. Primitív, falusias munka".

63 Ez a minősítés nem veszi figyelembe a szobor egyedülálló tulajdonságát, sajátos vonásait. A szentet többnyire kereszttel a kezében, sapkájával a fején, kissé merev testtartással ábrázolták, arcvonásait nem dolgozták ki. Ezzel ellentétben a hevesi szobor tartása laza, feje kissé balra billen. Jobbjában a feszület jóval kisebb az átlagosnál. Bal kezében sapkáját tartja. Köpenye alól kilógó bő ingjének széle „csipkés", mintázott. Hajából egy tincs homlokába hull. Arca emberi, barátságos. Rokonszenves, népies, „közülünk való" érzést keltő szoborként formázták meg, mintha készítője emberi minta után dolgozott volna. A szobrot 1990-ben restaurálta Szabó Péter restaurátor-művésztanár, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezetője, majd védelem céljából a templomban helyezték el. Jelenleg a másolatát készíti Szőnyi Endre szobrászművész, melyet a felújított talapzaton, eredeti helyén állítanak fel. Ünnepélyes felavatására 2000. augusztus 20-án kerül sor. 26. Fájdalmas Anya, Mária-szobor (12. kép) A mai Vértanú és Mária utcák sarkán, lakóház előkertjében áll, nem eredeti helyén. Az utcát, egykori dűlőt a Mária-szoborról nevezték el. A helyi köznyelv „Mária"-ként vagy „Fájdalmas Anya"-ként emlegeti. Talapzatának feliratán az 1877-es évszám szerepel. Állíttatására vonatkozóan csak annyit tudunk meg a későbbi alapítványi okiratból, hogy „emberemlékezet óta fennáll". A fundatiós dokumentum 1916-ban készült. Ekkor özvegy Lengyel Józsefné született Lövey Anna fenntartására 50 korona alapítványt tett, helyéül 6 négyszögöl földet adományozott. Helyét akkor így határozták meg: „Az Aranyhegyi dülőút sarkán" van, mely a vásártérről nyílik.

64 Lengyel Józsefné férje iparos volt, akinek halála után az özvegy misealapítványt is tett. A Lengyel-család földje 1916-ban itt terült el, ennek szélén állt a szobor. Felszentelését családtag, 12.kép. A Fájdalmas Anya-szobor. 2000. a hevesi születésű és áldozópapként itt is szolgáló katolikus pap, Lengyel László végezte.

65 62 A hevesi rk. Egyházközség anyakönyve II. kötet. Kereszteltek: 1758-1790. Bejegyzés: 1767. június. A könyv negyedrésze (minden lapon) elégett, az adat csak részben látható. 63 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. III. 288. kép: 290. 64EFL. A.p. 2318/1916. 65 LADÁNYI Miksa 1936. 554. 364